Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
Bakondi György elmondta, azon túl, hogy az ország a szerb határ őrizetében a magyar emberek biztonságát szolgáló rendészeti intézkedéseket tesz, hosszú ideje küld az észak-macedón-szerb határra magyar rendőri erőket.
Bakondi György úgy látja: nem utolsósorban a lakosság félelmeit érzékelve és az időközi választások eredményeit tükröző politikai változásokra reagálva a tagállamok felismerték, hogy nemzetállami szinten kell erőfeszítéseket tenni, mert az Európai Uniótól nem várható, hogy ezt a rendkívül fontos közbiztonsági, közegészségügyi és szociális helyzetet kezeljék.
Bakondi György elmondta, hogy Iránból nagy számban menekülnek az emberek Azerbajdzsán és Törökország felé. Szavai szerint ez a mozgás a bombázások és az eszkalációs fenyegetések következménye.
A negatív következmények között említette a terrorcselekményeket, a nők elleni erőszakot, és új jelenségként a Nyugat-Európa nagyvárosaiban megjelenő tömeges, erőszakos antiszemita megnyilvánulásokat.
Szélsőséges testület pénzügyi hadüzenettel felérő „ítéletet" hozott hazánk ellen avégből, hogy kénytelenek legyünk beengedni az országba az invázorokat. A kormány jogállami módon reagál a jogállamiságot megsértő hungarofóbok társadalomromboló lépésére.
Bakondi György hangsúlyozta: a tavaszi, nyári időszak kedvez a határsértőknek, és számos bizonytalansági tényező, mint a szíriai helyzet vagy egyes afrikai térségekben lévő folyamatok miatt nem lehet arra számítani, hogy az idei évben csökkenés következne be.
A főtanácsadó hangsúlyozta, tavaly Európa-szerte az illegális migrációval kapcsolatban negatív jelenségek voltak megfigyelhetők: terrorcselekmények, "tombolások", a közbiztonsági helyzet romlása, no-go zónák kialakulása, a szociális ellátórendszer feszültségei.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
Bakondi György leszögezte, korábban elképzelhetetlennek látszott, de már a német sajtóban is megjelennek olyan vélemények, hogy Orbán Viktor illegális migránsokkal szembeni keménysége kifizetődött, a határon kellene megállítani az illegális bevándorlást.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.