Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
2024. december 11. 09:53
Miután megbukott a szíriai rezsim, kérdés, hogy a különféle összetételű, egymás alárendeltségét el nem fogadó csoportok fellépésének hatására a konszolidáció vagy a konfrontáció irányába indul-e el Szíria; ettől függ, hogy megindulhat-e a visszatelepülés, vagy a visszatelepítés - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Bakondi György emlékeztetett: Szíriában megbukott az iráni és oroszországi támogatású rezsim, és nagyon vegyes összetételű, iszlám kötődésű, ezen belül elsősorban szunnita irányultságú csoportok kerültek hatalomra, akik között már meg is kezdődtek bizonyos leszámolások, így a kurdok elleni fellépés.
Nem lehet megmondani, mi fog történni, de bizonyos törekvések jól láthatók - mondta, itt említve, hogy Izrael szétbombázta a szír hadiflottát, szétbombázott nagy hadianyag készleteket és fegyvergyárakat, hogy az újonnan alakuló hatalom ne jusson például vegyifegyverek birtokába, továbbá, az Egyesült Államok szintén bombázta Szíriát, az ismét megerősödni látszó Iszlám Állam bizonyos csoportosulásait.
A főtanácsadó szavai szerint képlékeny politikai biztonsági helyzet tanúi lehetünk, amelynek különféle kihatásai lehetnek.
Mint mondta, a 2015-től Európában élő szíriaiak ünnepelnek, és legalábbis szavakban, a visszatérésre készülnek, másrészt egyes nyugat-európai államok, például Ausztria, felfüggesztették a szírek menekültkérelmének elbírálását.
Itt most az a kérdés, hogy megindulhat-e a visszatelepülés, vagy a visszatelepítés, ami a szír belső helyzet alakulásától függ, Ha az utóbbi, annak menekülthullám a vége
- tette hozzá.
Kiemelte, a kulcsszereplő ebben a kérdésben Törökország, ahol most is három és fél millió menekült tartózkodik, és ez a nagyszámú jelenlét már politikai nyugtalanságot vált ki a lakosságból, túl azon, hogy az észak-szír területeken lévő kurd erők a török állam célpontját képezik.
Bakondi György szerint a bonyolult helyzetben benne van az a lehetőség, hogy újabb menekültek érkeznek, az is, hogy közöttük növekedhet a volt hadsereghez, titkosszolgálathoz, rendőrséghez kapcsolódó, vagy akár terrorcsoportokhoz kapcsolódó személyek megjelenése.
A főtanácsadó úgy vélte, hogy az Európai Unió központja kivár a menekültkérelmének elbírálásának felfüggesztésével, de bírálta azt a néppárti, liberális és baloldali frakciók által megkötött paktumot, amely hangsúlyozza a migrációs paktum mielőbbi bevezetését, benne azt, hogy az érkezetteket szét kell osztani bizonyos kvóták szerint.
Bakondi György hangsúlyozta a külső határok védelmének fontosságát. Bulgária és Románia januárban csatlakozhat a schengeni övezethez.
A két ország tagsága kapcsán azt mondta, Magyarország érdeke, hogy kitolja a külső határokat, és minden segítséget megadnak a román és bolgár hatóságoknak az eredményes határőrizethez, ezáltal tehermentesítve a magyar határellenőrzésre nehezedő nyomást.
A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: pillanatnyilag Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Olaszország a fő migrációs útirány a Balkánon, viszont télen a magas hegységi terep nehezebben járható. Részben ennek, részben pedig a szerb rendőri szigor enyhülésének hatására nőtt a migránsok aktivitása a szerb-magyar határon, és megjelentek újra embercsempész bandák is - tette hozzá Bakondi György.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Az Adaptive Hussars 2025 gyakorlathoz kapcsolódóan, a szeptember 15-28. közötti időszakban a Magyar Honvédség erői és eszközei az ország több nagyvárosa között harcszerű menetet hajtanak végre. A gépjárművekből és harcjárművekből álló katonai konvojokat esetenként a légierő forgószárnyas légijárművei kísérik.
Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
