16 ezer migránst fogtak el tavaly határvédőink
A főtanácsadó hangsúlyozta, tavaly Európa-szerte az illegális migrációval kapcsolatban negatív jelenségek voltak megfigyelhetők: terrorcselekmények, "tombolások", a közbiztonsági helyzet romlása, no-go zónák kialakulása, a szociális ellátórendszer feszültségei.
2025. január 3. 09:44

Az útról lesodródott, árokba borult migránsokat szállító személyautó az M5-ös autópálya főváros felé vezető oldalán, Lajosmizse térségében 2023. augusztus 1-jén. A balesetben egy gyermek meghalt, öten megsérültek. MTI/Donka Ferenc

Csaknem 16 ezer határsértőt és 132 embercsempészt fogtak el tavaly Magyarországon - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken a TV2 Mokka című műsorában.

Bakondi György azt mondta, bár ez a szám alacsonyabb a korábbi évekhez képest, mégis komoly feladatot jelentett.

Tavaly a balkáni útvonalon - Görögországban, a szigeteken és a zöldhatáron is - növekedett az érkező illegális migránsok száma. A szerb hatóságokkal közös magyar rendőri fellépés eredményeként év közben áttolódás volt megfigyelhető Bosznia-Hercegovina, Horvátország és Szlovénia irányába - közölte a főtanácsadó.

A spanyol útvonalon, a tengeren, illetve a Marokkóval közös határszakaszon növekedett az érkezők száma. Olaszország viszont komoly lépéseket tett az illegális migráció visszaszorítása érdekében: Tunéziával, Marokkóval, Líbiával megállapodott, hogy szűrjék meg, tartsák vissza az útba indulást tervezőket. Emellett új megoldást dolgoztak ki: a parti vizeken kívül kimentetteket Albániába szállítják, és ott nyújthatják be kérelmüket, és csak az juthat Olaszországba, aki menekültstátuszt kap - összegezte az elmúlt év tendenciáit Bakondi György.

A főtanácsadó hangsúlyozta, tavaly Európa-szerte az illegális migrációval kapcsolatban negatív jelenségek voltak megfigyelhetők: terrorcselekmények, "tombolások", a közbiztonsági helyzet romlása, no-go zónák kialakulása, a szociális ellátórendszer feszültségei.

Közlése szerint beváltak a 2024-re megfogalmazott előrejelzések, amelyek szerint folytatódnak az illegális migrációval kapcsolatos problémák, amennyiben az Európai Unió nem tudja felülvizsgálni azt a téves politikáját, amit 2015 óta folytat. A nemzetállamok szintjén ugyanakkor a súlyos következményekkel járó belbiztonsági események miatt szemmel látható változások következtek be. Sajnos ezek egy része - a belső határokon visszaállított ellenőrzések - a schengeni térség fontos vívmányait fenyegetik - hívta fel a figyelmet.

Mint elmondta, egyre több az olyan vélemény, hogy a külső határokat kell őrizni, és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az Európai Unió határain kívül bíráljuk el a menekültkérelmeket, és csak azok léphessenek be, akik valóban politikai menedékjogra jogosultak. Sajnos az Európai Unió szintjén nem látni erre irányuló elmozdulást - tette hozzá a főtanácsadó.

Bakondi György közlése szerint tervezik, hogy a Magyarországra migrációs politikája miatt kiszabott bírság miatt pert indítanak.

A főtanácsadó kitért arra is, folyamatosan figyelemmel kísérik a szíriai történéseket. Amennyiben a belső helyzet nem a stabilitás irányába mozdul el, sokan elindulhatnak, és a korábbi konfliktus megmutatta, a fő útirány a Balkán és Magyarország felé vezet.

MTI
  • „Magyarország megtörését" akarja egy szélsőséges firkász
    Azt írja, hogy a titkosszolgálatokat is be kell vetni a magyarok ellen, együttműködve újságírókkal. "Független és elfogulatlan arcélét nem oly szigorúan őrizve a végén odaveti: ha Magyarország háborút akar az EU-val, hát kapjon egyet" - idézte a brüsszeli szélsőségest Dömötör Csaba.
  • Azbej Tristan: megható videóban mondanak köszönetet az üldözött keresztények a magyaroknak
    Az államtitkár kiemelte, Magyarország kormánya és az együttérző magyar emberek 2016 óta a világ üldözött keresztényei mellé álltak: a Hungary Helps Program révén eddig több mint ötven országban nyújtottak segítséget a hitük miatt szenvedőknek, vagy támogatták az egyházak humanitárius szolgálatát.
  • Miért lépett ki Amerika a klímaegyezményből?
    Az időjárásfüggő „megújulók” irreálisan magas állami támogatását az indokolja, hogy az olcsónak hazudott zöld áram a legdrágább áram, amely csak úgy lehet piacképes, ha az adófizetők a költségek jelentős részét kifizetik. Ennél is nagyobb baj, hogy az ilyen erőművek nem mindig olyankor termelnek áramot, amikor azt a hálózat képes befogadni.
MTI Hírfelhasználó