Magyarország fontos döntést hozott tíz évvel ezelőtt, amikor lezárta határát az illegális bevándorlók előtt, és ma már több európai uniós államban látható, hogy a korábbitól eltérően kezelik a migrációs helyzetet - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában szombaton.

Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.

Amikor a magyar kormány szembesült a helyzettel, döntést kellett hoznia: engedi a Nyugat-Európa felé tartó illegális migrációt, vagy megőrzi az ország szuverenitását, a magyar emberek mindennapjainak békéjét, a közbiztonságot, és megakadályozza az illegális behatolásokat - tette hozzá.

Utalt rá, megkérdezték az embereket, és a magyarok 83 százaléka pártpolitikai hovatartozástól függetlenül úgy foglalt állást, ne engedjék be az illegális migránsokat. Ennek eredményeként jött létre az őrzött műszaki akadályrendszer a déli határszakaszon, valamint a jogi határzár, amely lehetővé tette az elfogott határsértők visszairányítását.

"Ez a megoldás egy rendkívül erős politikai támadást indított ellenünk, elsősorban a Soros-szervezetek részéről" - jegyezte meg a főtanácsadó, hozzáfűzve, Magyarországot eleinte elsősorban a médián keresztül, majd kötelezettségszegési eljárásokkal próbálták rászorítani az érkezők beengedésére, és arra, hogy magyar területen bírálják el a menekültkérelmüket, de mivel látható volt, ez hova vezet, nem engedett a nyomásnak.

Bakondi György kiemelte, az elmúlt 10 évben több mint 1,1 millióan kíséreltek meg átjutni a határon, "ennyivel kevesebben jutottak be Nyugat-Európába", vagyis a kerítés már egy évtizede nemcsak a magyar emberek, hanem az unió polgárainak biztonságát is oltalmazza - mutatott rá.

A főtanácsadó ezzel összefüggésben megjegyezte: a lengyel-fehérorosz határon acélkerítés épül, és az Európai Bizottság elnöke két héttel ezelőtt Lengyelországban tett látogatásán kijelentette, a külső határokat rendkívüli módon meg kell erősíteni, ezért jelentősen növelik az azok védelmére fordítandó összeget a következő hétéves költségvetési ciklusban, azt azonban nem tette hozzá, hogy a magyar határ kivételével.

Ez a kettős mérce tipikus példája, azt jelzi, hogy a máshol épült kerítések támogatottak, oltalmazzák az uniót, míg a magyar, amelyik ugyanezt a funkciót tölti be, nem jó - közölte.
Bakondi Gyögy kitért rá, Brüsszel szemszögéből a magyar megoldások általában nem jók, mert a diktátumokat a magyar kormány nemzeti megfontolások alapján nem teszi magáévá, "ezért továbbra is komoly politikai támadásoknak vagyunk kitéve", a főtanácsadó biztos benne, ez kitart a jövő évi választásokig.

"Mindent megtesznek, hogy az európai elgondolásokhoz, a bizottság furcsa és hibás elképzeléseihez jobban igazodó, a nemzeti érdekeket feladó pártok kerüljenek kormányra" - jelentette ki.

A főtanácsadó szólt arról is, hogy a Nyugat-Európában az illegális migránsok liberális megfontolásokból korlátlanná vált befogadása kiváltotta a lakosság ellenérzését.

No-go zónák alakultak ki, a közbiztonság jelentősen romlott, a nők elleni erőszakos cselekmények gyakoribbá váltak, az ellátórendszerben aránytalanságok jelentkeztek, emellett megjelent a nyílt, erőszakos antiszemitizmus, amelyre 1945 óta nem volt példa Európában - sorolta.

"Komoly feszültségekkel terhes Nyugat-Európa és a migrációs paktummal ezeket a feszültségeket szeretnék szétosztani azokban az országokban, ahol az jelenleg nincs jelen, és ezt mi nem akarjuk"
- mondta Bakondi György.

A főtanácsadó közölte, az, hogy a patrióta pártcsalád frakciója jelen van az Európai Parlamentben, jelzi, nemcsak a nemzeti választásokon, hanem az európai uniós választásokon is előretörnek azon pártok, amelyeknek programjában "a migrációs helyzet másfajta kezelése szerepel, mint amit korábban, 2015 óta folytattak".

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy a sok negatívum hatására "a nemzeti keretek között változások vannak" az illegális migráció tekintetében. Példaként említette, hogy Németország visszaállította a belső határellenőrzést, Görögországban pedig 10 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen jogszabályokat fogadtak el, amelyek mentén felfüggesztették az Afrikából érkezettek menekültkérelmének elbírálását, a bevándorlók lábára mozgásérzékelőt tesznek, zárt táborokban tartják és visszairányítják őket.

Kép: mti/Kelemen Zoltán Gergely