Szélsőséges testület pénzügyi hadüzenettel felérő „ítéletet" hozott hazánk ellen avégből, hogy kénytelenek legyünk beengedni az országba az invázorokat. A kormány jogállami módon reagál a jogállamiságot megsértő hungarofóbok társadalomromboló lépésére.
2025. június 11. 15:35
A szélsőséges, hungarofób jogászi klikk főhadiszállása - curia.europa.eu
Pert indít a magyar állam az Európai Unió (EU) Bírósága ellen, hogy így támadja meg a testület azon döntését, amely naponta egymillió eurós büntetést szabott ki az országra - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán a TV2 Mokka című műsorában.
Bakondi György a műsorban felidézte, hogy Magyarország ellen számos esetben indított eljárást az EU a migránsok miatt, ezek között van az az ügy is, ami miatt naponta egymillió eurós bírságot szabtak ki az országra.
Hozzátette, az EU azt akarta elérni, hogy a migránsok Magyarországon nyújthassák be a menekültkérelmüket, és ne egy másik országban, például Szerbiában.
"Ez egy világos felhívás arra, hogy be kell engedni az illegális bevándorlókat" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az ügyben egy lehetősége van a kormánynak: egy nemzetközi ügyvédi iroda segítségével indítanak pert az unió bírósága ellen. Mint megjegyezte, a "komoly reputációval rendelkező" ügyvédi csapatnak két olyan munkatársa is van, aki korábban a bíróság tagja volt.
Bakondi György szólt arról is, hogy 2015-ben Magyarországot súlyosan érintette a migrációs helyzet, két hónap alatt 400 ezer illegális bevándorló "özönlött át a határon". A kormány ekkor azzal a kérdéssel szembesült, hogy mit kezdjen ezekkel az emberekkel, akik nagyobb része nem akart Magyarországon maradni.
A kormány végül megkérdezte a magyar embereket, s a válaszadók 83 százaléka azt akarta, hogy állítsák meg a migránsokat - tette hozzá, azzal együtt, hogy a kormány nemzetközi példák alapján is műszaki akadályrendszer, jogi határzár és a rendőri, katonai erők felhasználása mellett döntött.
Ez a megoldás a tanácsadó szerint azt eredményezte, hogy az országban nincs terrorizmus, nincsenek "nogo zónák", nem romlik a közbiztonság és nincsenek feszültségek a szociális ellátórendszerben. További következmény, hogy a bevándorlást pozitív fejleménynek tekintő és támogató nyugat-európai vezetés, első sorban az Európai Unió bürokratái folyamatosan bírálják a magyar gyakorlatot, igaz, hogy az utóbbi időben egyre több tagállam próbál nemzeti megoldásokat találni erre a problémára.
Bakondi György ezen országok között említette például Olaszországot, Bulgáriát, Szlovéniát, Ausztriát, Horvátországot és Spanyolországot.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
Azt írja, hogy a titkosszolgálatokat is be kell vetni a magyarok ellen, együttműködve újságírókkal. "Független és elfogulatlan arcélét nem oly szigorúan őrizve a végén odaveti: ha Magyarország háborút akar az EU-val, hát kapjon egyet" - idézte a brüsszeli szélsőségest Dömötör Csaba.
Az államtitkár kiemelte, Magyarország kormánya és az együttérző magyar emberek 2016 óta a világ üldözött keresztényei mellé álltak: a Hungary Helps Program révén eddig több mint ötven országban nyújtottak segítséget a hitük miatt szenvedőknek, vagy támogatták az egyházak humanitárius szolgálatát.
Az időjárásfüggő „megújulók” irreálisan magas állami támogatását az indokolja, hogy az olcsónak hazudott zöld áram a legdrágább áram, amely csak úgy lehet piacképes, ha az adófizetők a költségek jelentős részét kifizetik. Ennél is nagyobb baj, hogy az ilyen erőművek nem mindig olyankor termelnek áramot, amikor azt a hálózat képes befogadni.