Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Az illegális bevándorlás aktualitásai címmel tartott sajtótájékoztatón a Miniszterelnökségen 2025. május 26-án. MTI/Soós Lajos

Az Európai Unió nem találta meg a megoldást arra a kihívásra, amelyet az elmúlt tíz év illegális bevándorló tömege jelentett a mindennapokra, erre mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök tusványosi beszédében is - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szombaton az M1 aktuális csatorna esti műsorában.

Bakondi György felidézte, hogy 2026-ban lép hatályba a migrációs paktum, amelyet "sietve, kapkodva" fogadott el az előző Európai Parlament, de a saját eljárási szabályait is megsértette ezzel. Az EU a megoldást abban látja, hogy ha sokan érkeznek, akkor kvóták szerint el kell osztani őket, vagyis azokban az országokban - elsősorban Kelet-Közép-Európában, Magyarországon -, ahol még nem alakult ki olyan muszlim arány, mint amiről a miniszterelnök Tusványoson is beszélt, a kvóták szerinti elosztás révén itt is megváltoznának a viszonyok.

"Nem a megoldást keresik, hanem a saját, zsákutcába vezető migrációs politikájukat szeretnék kiterjeszteni" azokra az országokra, így Magyarországra is, amely tíz évvel ezelőtt felismerte ezt a helyzetet, és a magyar állampolgárok érdekeiből indult ki - hangsúlyozta a főtanácsadó. Egy olyan határrezsimet vezettünk be, amelynek két lényeges eleme, hogy illegálisan senki nem léphet át bűnözők segítségével magyar területre, valamint, hogy a menekültkérelmet a magyar határon kívül kell benyújtani az ottani nagykövetségre.

Emlékeztetett: Orbán Viktor arról is beszélt, hogy világszinten 300 millióan vesznek részt a migrációs mozgásban, és Európával ellentétben az Egyesült Államok már nagyon komoly erőfeszítéseket tett, hogy ezt a folyamatot megállítsa, és ha lehet, visszafordítsa.

Már látható, hogy Afrikából új útvonalakon érkeznek a migránsok Európába, eddig a fő irány Líbiából, Tunéziából, Marokkóból és Egyiptomból Olaszországba, illetve Marokkóból Spanyolországba vezetett, most Líbiából hajókkal naponta több száz fős csoportokat szállítanak a görög szigetekre. Görögország azonnal gyors intézkedéseket tett, átmenetileg felfüggesztik az Afrikából érkezők menekültkérelmének az elbírálását - ismertette a politikus.

Kiemelte, hogy ez 2015-ben még elképzelhetetlen lett volna, de azóta a német, a lengyel, a dán, a szlovák vagy az osztrák intézkedések mind arról szólnak, hogy a határellenőrzést meg kell szigorítani, vagy adott esetben vissza kell állítani.

A tartózkodást feltételekhez kell kötni, a családegyesítést szigorítani kell, a kiutasításoknak határozottan érvényt kell szerezni, a készpénzes ellátást pedig bankkártyára való utalással kell kiváltani, hogy ne tudják az embercsempészeket megfizetni az ott tartózkodók.

Bakondi György úgy látja: nem utolsósorban a lakosság félelmeit érzékelve és az időközi választások eredményeit tükröző politikai változásokra reagálva a tagállamok felismerték, hogy nemzetállami szinten kell erőfeszítéseket tenni, mert az Európai Uniótól nem várható, hogy ezt a rendkívül fontos közbiztonsági, közegészségügyi és szociális helyzetet kezeljék. A miniszterelnök is úgy fogalmazott, hogy ezek az intézkedések sok tekintetben már egyes országokban visszafordíthatatlanok, ezért nekünk mindent meg kell tennünk, hogy ne nyissuk meg a határt az illegális migránsok előtt, a magyar lakosság érdekeinek az újraérvényesítése ugyanis szinte visszafordíthatatlan lenne.

A belbiztonsági főtanácsadó arról is beszélt, hogy Magyarország nemcsak a saját határait védi, már hosszú évek óta rendőri erőket küld a szerb határ őrizetére, most pedig az osztrák rendőri erőkkel közösen Bulgáriába is, a schengeni csatlakozás utáni külső határőrizet megerősítésére.

"Megint nemcsak a sajátunkat, hanem az unió, a régió közösségének a biztonságát is szolgáljuk" - jegyezte meg Bakondi György.