"Magyarország és Szlovákia megbüntetésének szándékát bizonyítja, hogy miközben Brüsszel végleg megtiltaná az Oroszországból származó, vezetéken érkező földgáz és nyersolaj behozatalát, valamint a finomított termékek importját is, addig a nyugat-európai országok számára fontos orosz LNG-behozatal tilalmát tovább halasztanák" - fogalmaztak.
Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát az Unióba. Ez azonban alapvetően befolyásolhatja Magyarország jövőjét, és közvetlenül érint minden magyart, ezért nem dönthetnek a fejünk felett. Az ukrán csatlakozás évi több százezer forintjába kerülne minden magyar családnak, valamint komoly pénzügyi és biztonsági kockázatokkal járna.
Ha már a legitimitást emlegetjük, mennyivel demokratikusabb azoknak a brüsszeli szélkakasoknak a felhatalmazása, akiket nem választott meg senki? Vagy mitől erősebb a legitimitása a mostani ukrán vezetésnek, amely puccsok sorozata után foglalta el hivatalát? - veti föl Kövesdi Károly.
Ott fognak eldőlni a dolgok, és senkinek ne legyen illúziója, az utolsó bástyájuk Brüsszel, miután Washingtont elvesztették - hangsúlyozta Menczer Tamás.
Sorra sértik meg a jogállamisági követelményeket az EU vezető testületei. Ennek ellenére görcsösen a magyar jogállamiságot vizsgálná a hungarofób – tehát rasszista – LIBE-kupaktanács.
Bocskor Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar diákok szabadon választhatják meg felsőoktatási intézményeiket. Brüsszel azonban ezen választásuk miatt különbséget tesz közöttük. Senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a választott intézménye miatt - jelentette ki.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
