Bocskor Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar diákok szabadon választhatják meg felsőoktatási intézményeiket. Brüsszel azonban ezen választásuk miatt különbséget tesz közöttük. Senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a választott intézménye miatt - jelentette ki.
2023. november 7. 21:04
A korrupció és a hungarofóbia jelen van a széksorok között – wikipedia
Elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság a magyar fiatalokat a Brüsszel által kezdeményezett politikai csatározás áldozatává tette - jelentette ki Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kedden.
Bocskor Andrea azzal összefügésben, hogy az Európai Parlamentben bemutatták az Európai Ifjúsági Esemény (EYE) jelentését, közölte: a dokumentum bizonyítja, hogy az európai fiatalok is fontosnak tartják a magyar diákok helyzetét.
"A megosztottságtól és konfliktusoktól hemzsegő világban az Erasmus+ programnak az egység és az együttműködés példájának kell lennie. Ezért is elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság a magyar fiatalokat a Brüsszel által kezdeményezett politikai csatározás áldozatává tette. A magyar diákokat, oktatókat és kutatókat érintő brüsszeli döntés igazságtalan és jogtalan" - fogalmazott.
Bocskor Andrea felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar diákok szabadon választhatják meg felsőoktatási intézményeiket. Brüsszel azonban ezen választásuk miatt különbséget tesz közöttük. Senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés a választott intézménye miatt - jelentette ki.
A politikus hangsúlyozta: minden diáknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy részt vegyen nemzetközi csereprogramokban, mobilitási programokban, tekintet nélkül arra, hogy modellváltó vagy más egyetem képzésén vesz-e részt. "A magyar hallgatók egyetemválasztás szerinti megkülönböztetése komoly diszkrimináció" - emelte ki.
Bocskor Andrea arra figyelmeztetett, hogy a bemutatott Európai Ifjúsági Jelentés néhány pontját illetően félrevezető információkra is fel kell hívni a figyelmet.
Az Erasmus-források magyarországi felhasználása korábban soha egyetlen uniós intézmény számára sem volt aggályos. A magas rangú kormánytisztviselők pedig - figyelembe véve az Európai Bizottság aggályait - lemondtak kuratóriumi tagságukról. Az uniós bizottság azonban később új követeléseket terjesztett elő, amelyeket utólagosan kellett végrehajtani. Ez a jelentés szövegéből nem derül ki egyértelműen - hívta fel a figyelmet.
Bármely ország jogtalan kizárása az Erasmus+ és más EU-s programokból káros a programok alapvető értékeire nézve, így az inkluzivitásra, a sokszínűségre, az együttműködésre és az esélyegyenlőségre - tette hozzá a fideszes EP-képviselő.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
