Farkas Endre igényes író, aki azt vallja, hogy az írás egy nagy kaland, amely segít megérteni a szavak eredetét és megfelelő használatát. A szavak sajátos összeillesztése verseinek egyéni zenei hangzást és jelentést kölcsönöz - rögzíti Kovács Levente.
A Balassi Bálint emlékét felidéző kardceremónián hangzott el Zalán Tibor Balassi-kardos költő laudációja. A poéta az akkor Balassi-karddal kitüntetett Tóth Erzsébet munkásságát méltatta.
Farkas Endre György alkotóművészete különleges szín ebben a kincsestárban, ő a szépség mellett az időbeliséget is igyekezett meghódítani, különleges élményt kínálva az angol nyelvű irodalom szerelmeseinek.
Ő költő volt, én költő vagyok. Ő huszár volt, én huszár voltam – képzeletem szerint. Romantikus volt, én is. Balassinak el kellett menekülnie az országból, nekem is. Visszajött, hogy megszerezze elsőszülöttségi jogát, és bizonyos értelemben én is ezért vagyok itt.”
Most, hogy a gratulációkat kapom, egyik költő barátom a jelen Zrínyi Ilonájának nevezett, ami bár vicc, igen jólesett. Neveztek már Jeanne D’Arc-nak is, még pályám kezdetén, amikor Kádár Jánost vontam nyilvánosan felelősségre 56-os tevékenységéért. Nem égettek el, de a József Attila díjat csak az első jelölés után 16 évvel, 1995-ben kaptam meg – fogalmaz Tóth Erzsébet.
Most, hogy a gratulációkat kapom, egyik költő barátom a jelen Zrínyi Ilonájának nevezett, ami bár vicc, igen jólesett. Neveztek már Jeanne D’Arc-nak is, még pályám kezdetén, amikor Kádár Jánost vontam nyilvánosan felelősségre 56-os tevékenységéért. Nem égettek el, de a József Attila díjat csak az első jelölés után 16 évvel, 1995-ben kaptam meg – fogalmaz Tóth Erzsébet..
Űrhajós tábornok nyújtotta át Balassi szablyáját a 29. kardceremónián a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. A magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot ebben az évben Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai költő, író, műfordító kapta.
Az első és máig egyetlen magyar irodalmi díj, amely eljutott a Föld összes kontinensére. Az alapítvány más kultúrákban ragyogtatja fel Balassi Bálint költészetét.
A Bécsi Napló főszerkesztője, Deák Ernő készített interjút a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökével, Molnár Pállal a császárvárosban megjelenő magyar lap 2024 júliusi-augusztusi összevont számában. A beszélgetésben az irodalomszervezői tevékenység mellett a magyarság megerősítéséről is szó esett.
Versekkel bíbelődöm magam is. És számomra az egyik, ha nem a legfontosabb dolog a világon: maga a vers. Másként nem is szeretném ezt csinálni. Nem lenne érdemes. A vers, a versek és a költészet iránti alázat, tisztelet és figyelem, talán ez kapcsolhat egy kicsikét hozzá – fogalmaz a Balassi-kardos költő.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
