Uniós főképviselő: az Oroszország jelentette veszély akkor sem fog megszűnni, ha az ukrajnai háború véget ér
2025. október 16. 14:36
A következő években az Európai Uniónak jelentősen ki kell építenie védelmi képességét az Oroszország jelentette fenyegetéssel szemben, ugyanis a veszély nem fog megszűnni akkor sem, ha az ukrajnai háború véget ér - jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben az európai védelmi képességek megerősítésére javasolt ütemterv bemutatásakor csütörtökön.
A béke megőrzése, védelmi felkészültségi ütemterv 2030 című dokumentum bemutatásakor Kaja Kallas hangsúlyozta: noha Oroszországnak jelenleg nincs kapacitása arra, hogy támadást indítson az Európai Unió ellen, a következő években azonban felkészülhet arra.
Elmondta, az ütemterv 2030-ig megvalósítani szükséges közös célokkal és konkrét feladatokat vázol a képességbeli hiányosságok megszüntetésére, a tagállamok közötti védelmi beruházások felgyorsítására. A tervektől a cselekvés felé haladva az ütemterv négy intézkedést javasol: egy drónvédelmi kezdeményezést, az uniós keleti részén egy megfigyelő misszió felállítását, valamint egy európai légipajzs és egy űrvédelmi pajzs kiépítését - magyarázta.
Mindezen kezdeményezések megerősítik Európa elrettentő és védekező képességét szárazföldön, levegőben, tengeren, a kibertérben és az űrben, miközben közvetlenül hozzájárulnak a NATO képességcéljaihoz - hangoztatta.
Elmondása szerint a teljes védelmi felkészültség elérése azt jelenti, hogy a tagállamok fegyveres erői képesek előre tervezni, felkészülni és reagálni bármilyen válságra, beleértve a nagy intenzitású konfliktusokat is.
Az ütemterv felszólítja a tagállamokat, hogy működjenek együtt a létfontosságú képességbeli hiányosságok közös fejlesztés és beszerzés révén történő megszüntetésére a lég- és rakétavédelem, a katonai mobilitás, az elektronikai hadviselés, a kiberbiztonság, mesterséges intelligencia területén, valamint a tüzérségi rendszerek kiépítése, a rakéták és lőszerek, valamint a drónok és drónelhárító rendszerek fejlesztése és gyártása, illetve a szárazföldi és tengeri harc követelményeinek megteremtése érdekében.
Bejelentette: mivel mára a drónok jelentős szerepet töltenek be a hadviselésben, az Európai Bizottság javaslatot tesz egy új drónelhárító rendszerre, melynek 2027 végére teljes mértékben működnie kell.
Szavai szerint mivel Kelet-Európa viseli az orosz fenyegetés nagyobb részét, a régióra különös figyelmet kell fordítani. Európa ezen részének védelméhez egyebek mellett drónelhárító rendszerekre, légvédelemre, valamint a tengeri és határigazgatás megerősítésére van szükség is. Cél, hogy ez 2028-ra elkészüljön
- tette hozzá az uniós főképviselő.
A sajtótájékoztatón Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos egyebek mellett közölte, hogy a hiányosságok megszüntetéséhez olyan uniós védelmi iparra van szükség Európában, amely képes a tagállamok számára szükséges képességeket a szükséges mértékben és sebességgel biztosítani. Biztosítani kell a védelmi ellátási láncok ellenállóképességét, többek között a nyersanyagoktól való függőség csökkentésével.
Henna Virkkunen szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős uniós biztos elmondta, az ütemterv javaslatokat tartalmaz a katonai mobilitás biztosítására harmonizált szabályok, valamint szárazföldi, légi és tengeri útvonalak hálózatának kiépítésével 2027-ig. Cél, hogy lehetővé váljon a csapatok és a felszerelések gyors mozgatása Európában - emelte ki. A NATO-val szoros együttműködésben kidolgozott terv erősíti Európa azon képességét, hogy gyorsan reagáljon a válságokra - szögezte le.
A vonatkozó brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a közelmúltbeli fenyegetések megmutatták, hogy Európa veszélyben van. Meg kell védeni Európa minden polgárát és területének minden négyzetcentiméterét. Az egyre növekvő fenyegetésre Európának egységesen, szolidaritással és elszántsággal kell reagálnia - szögezte le.
"Az ütemterv intézkedései erősíteni fogják védelmi iparunkat, fel fogják gyorsítani a termelést, és fenn fogják tartani az Ukrajnának nyújtott, régóta fennálló támogatásunkat" - fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: "Európa védelmének megerősítése azt is jelenti, hogy határozottan kiállunk Ukrajna mellett".
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Dr. Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Moszkvában, az Orosz Energiahét konferenciáján hangsúlyozta: az energiaellátás nem politikai, hanem gazdasági és biztonsági kérdés. A magyarok és a törökök egyaránt a stabil, megfizethető energiaellátás fenntartását tartják közös érdeknek.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.