Rekordot döntöttek idén nyáron az e-matrica-vásárlások
2025. szeptember 18. 11:34
A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató friss adatai szerint rekordnyár áll az e-matrica-értékesítés kiugró adatai mögött. A nyári vásárlások többsége rövid távú, és döntően külföldi autósokhoz kötődik.
Minden eddiginél több e-matricát vásárolt az utazóközönség idén nyáron: 4 millió 786 ezer úthasználati jogosultságot vettek a közlekedők június, július és augusztus hónapban. Az autópálya-matricák mintegy 60 százalékát külföldi felségjelű járműre vásárolták - derül ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) csütörtökön közzétett adataiból.
Augusztus végéig összesen 11 millió 682 ezer darab autópálya-matricát vásárolt az utazóközönség idén, éves országos jogosultságból mintegy 706 ezer, havi e-matricából közel 1 millió 424 ezer, heti (10 napos) úthasználati jogosultságból kicsivel több mint 4 millió 916 ezer, napi matricából bő 1 millió 824 ezer, vármegyei érvényességű autópálya-matricából pedig mintegy 2 millió 811 ezer darabot vettek az úthasználók.
Nyáron az utazóközönség inkább a rövidebb érvényességű e-matricákat részesíti előnyben. Ebben a három hónapban vásárolták meg a közlekedők az 55 százalékát az idei év első nyolc hónapjában összesen elkelt heti-, napi- és havimatrica-mennyiségnek: június, július és augusztus hónapban valamivel több, mint 2 millió 562 ezer darab heti (10 napos), mintegy 976 ezer darab napi és közel 911 ezer darab havi úthasználati jogosultságot vettek a közlekedők.
"A napi matricák 76 százalékát, a havi jogosultságok 67 százalékát, míg a heti (10 napos) érvényességű e-matricák 57 százalékát vették külföldi honosságú járműre a közlekedők" - idézte a közlemény Bartal Tamást, a NÚSZ Zrt. elnök-vezérigazgatóját.
A külföldi honosságú járműveket tekintve a heti (10 napos) úthasználati jogosultságból német (közel 314 ezer), román (több mint 256 ezer) és szlovák (mintegy 170 ezer) felségjelzésű járműre vették a legtöbbet a közlekedők. A napi matricából német (mintegy 205 ezer), román (közel 110 ezer) és osztrák (több mint 56 ezer) honosságú járműre vásárolták a legtöbbet, míg a havi matricából szintén német (több mint 194 ezer), osztrák (bő 77 ezer) és román (mintegy 62 ezer) felségjelzésű járműre vettek a legtöbbet a közlekedők - részletezte a szolgáltató.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.