Soltész Miklós közlése szerint az építészeti beavatkozás elmaradása azzal fenyegetett, hogy el kell bontani a templomtornyot, vagy újjá kell építeni a templomot, így az egyik legbonyolultabb felújítás volt az épület megmentése.
2025. május 25. 14:08
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a felújított bicskei Szentháromság templom átadásán 2025. május 25-én. A beruházáshoz négy év alatt 550 millió forint állami támogatást kapott a plébánia. MTI/Vasvári Tamás
Átadták a felújított Szentháromság templomot vasárnap a bicskei városközpontban, a beruházáshoz négy év alatt 550 millió forint állami támogatást kapott a plébánia - mondta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az esemény előtt az MTI-nek.
Soltész Miklós közlése szerint az építészeti beavatkozás elmaradása azzal fenyegetett, hogy el kell bontani a templomtornyot, vagy újjá kell építeni a templomot, így az egyik legbonyolultabb felújítás volt az épület megmentése.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a felújítás sokat jelent Bicskének, a templomot megtöltő híveknek, és hozzájárul az egész nemzet megmaradásához is, mert a kereszténység nélkül nem lennénk ezer év óta a Kárpát-medencében, és nem maradnánk meg a következő évszázadokban sem.
A plébánia tájékoztatása szerint a Szentháromság templom épülete 2017-ben életveszélyessé vált, mert a talajmechanikai jellemzők az elmúlt évtizedekben megváltoztak. A templom tornya megdőlt, a boltozatok átrepedtek, illetve a főfalak és támpillérek alapozása megsüllyedt.
Az első ütemben a Székesfehérvári Egyházmegye támogatásával a templomtorony statikai megerősítése valósult meg 2021-ben. A torony dőlése megállt, viszont tovább nyíltak a repedések a főfalakon és a kupolákon.
A felújítás következő fázisában 350 tonnás vasbeton héj-szerkezet készült, amely a templomhajó falazott boltozatait és födémét összefogta a főfalakkal. A súllyal terhelt falakat viszont az alap nem bírta el.
Végül a talajviszonyok miatti süllyedéseket betoninjektálással állították meg, a falak alatt egyméteres, a támpillérek mellett 4 és fél méteres szélességben. A beavatkozás sikerességéről geodéziai mérésekkel bizonyosodtak meg.
A bicskei Szentháromság templom középkori alapokon áll, építését a katolikusok kezdték el, majd a reformátusok fejezték be és a felekezet 1701-ig használta. A templomot 1727-ben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére, majd 1768-74 között nyerte el végleges, barokk formáját.
A templom a városközpont meghatározó része, egyhajós, homlokzati tornyos barokk épület, egyenes záródású szentéllyel. Főoltárképén a Szentháromság látható a Megváltás allegóriájával a XVIII.sz. második feléből, valószínűleg Maulbertsch osztrák festőművész alkotása. A szószék barokk fafaragás, oldalán a Magvető és a négy evangélista, tetején Mózes az égő csipkebokorral.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Soltész Miklós közlése szerint az építészeti beavatkozás elmaradása azzal fenyegetett, hogy el kell bontani a templomtornyot, vagy újjá kell építeni a templomot, így az egyik legbonyolultabb felújítás volt az épület megmentése.
Menczer Tamás a műsorban abszurdnak nevezte, hogy az Európai Unió vezetői nem a közösségért dolgoznak, nem a "klubban" már bent lévő tagok érdekei szerint cselekszenek, hanem egy olyan országot képviselnek, amely nem része a közösségnek.
Koncz Zsófia emlékeztetett arra, hogy a kormány által 2010-ben elindított "családbarát fordulat" részeként korábban visszavezették a - baloldali kormányok által csaknem teljesen megszüntetett - családi adókedvezmény intézményét, bevezették a gyed extrát, otthonteremtési támogatásokat indítottak, bölcsődéket, óvodákat építettek, ingyenes vagy jelképes összegű táborokat, ingyenes tankönyveket biztosítottak az szja-mentesség bevezetése mellett.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
