Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
2025. május 2. 10:30
Amióta Trump bejelentette Amerika kilépését a klímaegyezményből, egymás után hullanak ki a szekrényből a csontvázak, válnak nyilvánossá, lepleződnek le a nagy hazugságok, miközben egymás után lépnek ki a zöld bizniszből profitáló, kedvezményes kamatozású zöld hitelekkel üzletelő Net-Zero Banking Alliance (NZBA) bankszövetségből (klímakartellből) a hatalmas nemzetközi pénzintézetek.
Lássunk néhány példát az embereket félrevezető hazugságokra:
1) A tudósok 97 %-a támogatja a hivatalos klímaelméletet és klímapolitikát 31847 amerikai tudós petícióban javasolta, hogy az USA lépjen ki a klíma egyezményből, mert a széndioxid nem okoz klímaváltozást, nem káros anyag, és ha több széndioxid, az jót tesz a növényeknek. Hasonló nyilatkozatott tett a Clintel (Klímaintelligencia) alapítvány, közel 2000 tudós, köztük két Nobel díjas fizikus aláírásával, valamint Magyarországon a Professzorok Batthyány Köre, és még sorolhatnánk. Már csak az a kérdés, hogy ha legalább 50 ezer név szerint ismert tudós képezi a 3% törpe kisebbséget, vajon ki lehet az a legalább másfél millió titokzatos ismeretlen tudós, akik a 97% konszenzusos többséget alkotják.
2) Az iparosodás kezdete óta másfél fokot melegedett az éghajlat, pedig két fokos melegedés már klímakatasztrófát okozhat Az iparosodás kezdete az 1600-as években volt. Ez volt az elmúlt 10 ezer év leghidegebb évszázada, amikor legalább 2 fokkal volt hidegebb, mint a 10 ezer éves átlag. A bronzkorban és a római meleg korban pedig legalább 5 fokkal volt melegebb, mint most, annyira, hogy az Alpokban elolvadtak a gleccserek, ezért pl. Hannibál 30 harci elefánttal és hatalmas hadsereggel lombos fák és zöld mezők között kelhetett át az Alpokon. A történelemből azt is tudjuk, hogy emberiség akkor élt jólétben és gazdagságban, amikor melegebb volt, mint most, a hidegebb időszakokban viszont az emberek éheztek, fáztak, és járványok tizedelték a legyöngült lakosságot.
3) A melegedés miatt károsodik az élővilág, például a jegesmedvék talpa alatt olvad a jég A jegesmedvék szárazföldön élnek és nem jégmezőkön. Tavaszi olvadáskor a kitűnően úszó jegesmedvék úszó jégtáblákról vadásznak a vízben úszó fókákra. Mivel a jegesmedve állomány túlszaporodása miatt a fóka állomány aggasztóan fogy, Kanadában a vadásztársaságok rendszeresen rendeznek jegesmedve vadászatokat.
4) Az érintetlen dél-amerikai őserdők (esőerdők) képezik a Föld „tüdejét”, kivonva a levegőből a széndioxidot. A hasonlat sántít, mivel egy „tüdő” oxigént fogyaszt, és széndioxidot bocsát ki. Az ilyen erdők dekarbonizációs teljesítménye csekély. A kiöregedő fák kidőlnek, talajszinten elkorhadnak, és a bennük felhalmozódott szén nagy része széndioxid és metán formájában vissza jut a levegőbe. Ha a fákat nem hagynák elkorhadni, hanem az anyagukból építőanyagot, papírt, cellulózt, és egyéb termékeket készítenének, a bennük felhalmozódott szén tartósan lekötődhetne.
5) Ha védjük az éghajlatot, a környezetet is védjük, és viszont A környezet védelme és a „klímavédelem” nem azonos, a kettőnek nincs köze egymáshoz. Akik ezt jóhiszeműen elhiszik, úgy próbálnak tenni valamit a klímakatasztrófa elkerülésére, hogy fákat ültetnek, összeszedik a szemetet az erdőben, összegyűjtik a műanyag kupakokat, nem használnak műanyag csomagolást, nem járnak autóval, vegán ételeket esznek, stb. Mindez nagyon hasznos a környezetvédelem szempontjából, azonban az éghajlat szüntelen változását, átalakulását ezzel megállítani nem lehet, mivel a változások mögött hatalmas természeti erők állnak, amelyek nem mérhetők össze az emberiség lehetőségeivel.
6) A klímabarát szél- és napenergia a legolcsóbb és legtisztább energia. Éppen hogy a legdrágább, sokba kerül az adófizetőknek, és hatalmas az ökológiai lábnyomuk. Óriási az ilyen erőművek terület igénye, és a beruházás anyag igénye. A kapacitásuk mindössze 15-20%-ával termelnek, kiszámíthatatlan ingadozással, és 15-20 év alatt tönkremennek, hatalmas mennyiségű veszélyes elektronikus és egyéb hulladékot hagyva hátra. Irreálisan magas állami támogatás nélkül a zöld energia versenyképtelen. Amerikában például 2010 és 2019 között egy megawattóra áram termelés állami támogatása a következő volt: naperőmű 82,46 USD, szélerőmű 18,86 USD, atomerőmű 1,93 USD, vízerőmű 53 cent, gázerőmű 39 cent. Legnagyobb hátrányuk a kiszámíthatatlanul ingadozó teljesítményük. A villamos hálózat hasonló a vízvezeték hálózathoz. Minden másodpercben annyi áramot kell betáplálni, amennyit kiveszünk. Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. Tartós áramszünet esetén a haditechnika sem működik, és az ország katonai értelemben védtelenül maradhat.
7) A széndioxid szennyezi a levegőt. A széndioxid ugyanolyan természetes komponense a levegőnek, mint az oxigén. A földi élet legfontosabb hajtóereje az oxigén és a széndioxid biológiai körforgása, amelynek során a növények széndioxidot fogyasztanak, és oxigént termelnek, míg az ember és az állatok oxigént fogyasztanak, és széndioxidot termelnek. Az emberek és állatok tápláléka – közvetlenül vagy közvetve – növényi fotoszintézisből származik, amelyhez a növénynek széndioxidra van szüksége. Ha sikerülne a levegő széndioxid tartalmát jelentősen csökkenteni, a hegyekben az erdőhatár alacsonyabbra tolódna, lecsökkenne a megművelhető földterület, leromlanának a mezőgazdasági terméshozamok, és több millió ember halhatna éhen.
8) Ha melegszik az éghajlat, egyre többen halnak meg a nagy meleg miatt. Amikor az éghajlat melegszik, nem mindenütt egyformán melegszik. Az igazán meleg éghajlati övekben az átlaghőmérséklet általában alig változik, míg a sarkok felé közeledve a melegedés egyre erősebb. Előfordulhat, hogy Jakut-földön a télen a megszokott mínusz 50 fok helyett csak mínusz 20 fok hideg lesz, ami ott 30 fokos melegedést jelent. Ilyen átlagokból jöhet ki egy 2-3 fokos globális melegedés. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy a Földön legalább 50-szer többen halnak meg kihűlés miatt, mint a meleg miatt.
Sorolhatnánk a példákat a klímahazugságokra, de talán ez is elegendő annak bemutatására, hogy az emberek szándékos félrevezetéséről van szó.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
„Megváltozik a megközelítés, ahogyan mi ehhez hozzájárulunk, nem közvetítők leszünk. Ezt már kedden is említettem. A mód, ahogyan ez változni fog, az, hogy mi továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy megtegyük, amit tudunk, de nem fogjuk egy pillanat alatt körberepülni a világot és nem fogunk közvetítői találkozókat tartani” – fogalmazott Bruce.
Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért maradt el a várttól a magyar gazdaság teljesítménye az első negyedévben, elmondta: az egész európai gazdaság stagnál, és mi az uniós tagságunk miatt ennek a gazdaságnak vagyunk a része.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
