Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára videón bejátszott köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy a haza nem csupán az országot jelenti, hanem a magyar kultúrát, a zenét, gyermekeinket, a tudomány bajnokait, városainkat, falvainkat, mindazt a kincset, amivel mi, magyarok gazdagítjuk Európa kultúráját.
Akik eljönnek, az a csendes óriási többség. Nemes meggyőződés mozgatja őket, amely úgy szól, hogy keresztény, nemzeti és konzervatív. Abba pedig nem fér bele a rendbontás, nem fér bele a káromkodás, viszont belefér a magyar Himnusz. Belefér az imádság – rögzíti Csizmadia László.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.