A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
2025. szeptember 9. 11:09
A nyomtatott Bibliák száma 2023-hoz képest tovább csökkent: míg egy évvel korábban 24,2 millió példányt terjesztettek, 2024-ben ez 22,5 millióra esett vissza. Ezzel szemben a digitálisan olvasott Bibliák száma elérte a 25,9 milliót, történelmi előnyt szerezve a fizikai kiadásokkal szemben.
Nem meglepő módon a legnépesebb országokba került a legtöbb nyomtatott Biblia. Az első helyen Brazília áll 4,2 millió példánnyal, amelyet India (1,8 millió) és Kína (1,6 millió) követ. A kiadványok nagy része három nyelven jelent meg: spanyolul (4,5 millió), portugálul (4 millió) és angolul (3,2 millió).
Az UBS jelentése szerint a digitális felületeken tapasztalt növekedés látványos: 2024-ben 28,3 milliárd megnyitást rögzítettek Biblia-alkalmazásokban, valamint 1,3 milliárd hangos megtekintést. A szervezet kiemelte, hogy a Biblia-appok iránti igény a digitális kommunikációs szokások átalakulása miatt folyamatosan nő.
Dirk Gevers, az UBS főtitkára hangsúlyozta:
„Minden egyes Biblia – formátumtól függetlenül – fontos kapcsolatot jelent Isten élő Igéje és az igazságra, vigaszra vagy változásra szomjazó emberek között.”
Hozzátette, a szervezet feladata továbbra is az, hogy a Szentírást mindenki a saját nyelvén és a számára megfelelő formátumban érhesse el.
Az elmúlt tíz évben a United Bible Societies több mint 2,6 milliárd Szentírás-kiadványt juttatott el világszerte, köztük:
• 276,9 millió teljes Bibliát,
• 102,3 millió Újszövetséget,
• 2,2 milliárd bibliai részletet és válogatást.
A jelentés szerint a tendencia egyértelmű: a digitális Biblia egyre inkább a mindennapjaink részévé válik, ugyanakkor a nyomtatott példányok továbbra is fontos szerepet játszanak a Szentírás világszintű terjesztésében.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.