A nyomtatott Biblia a múlté?
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
2025. szeptember 9. 11:09
A nyomtatott Bibliák száma 2023-hoz képest tovább csökkent: míg egy évvel korábban 24,2 millió példányt terjesztettek, 2024-ben ez 22,5 millióra esett vissza. Ezzel szemben a digitálisan olvasott Bibliák száma elérte a 25,9 milliót, történelmi előnyt szerezve a fizikai kiadásokkal szemben.
 
Nem meglepő módon a legnépesebb országokba került a legtöbb nyomtatott Biblia. Az első helyen Brazília áll 4,2 millió példánnyal, amelyet India (1,8 millió) és Kína (1,6 millió) követ. A kiadványok nagy része három nyelven jelent meg: spanyolul (4,5 millió), portugálul (4 millió) és angolul (3,2 millió).
 
Az UBS jelentése szerint a digitális felületeken tapasztalt növekedés látványos: 2024-ben 28,3 milliárd megnyitást rögzítettek Biblia-alkalmazásokban, valamint 1,3 milliárd hangos megtekintést. A szervezet kiemelte, hogy a Biblia-appok iránti igény a digitális kommunikációs szokások átalakulása miatt folyamatosan nő.
 
Dirk Gevers, az UBS főtitkára hangsúlyozta:
„Minden egyes Biblia – formátumtól függetlenül – fontos kapcsolatot jelent Isten élő Igéje és az igazságra, vigaszra vagy változásra szomjazó emberek között.”
Hozzátette, a szervezet feladata továbbra is az, hogy a Szentírást mindenki a saját nyelvén és a számára megfelelő formátumban érhesse el.
 
Az elmúlt tíz évben a United Bible Societies több mint 2,6 milliárd Szentírás-kiadványt juttatott el világszerte, köztük:
 
    • 276,9 millió teljes Bibliát,
    • 102,3 millió Újszövetséget,
    • 2,2 milliárd bibliai részletet és válogatást.
 
A jelentés szerint a tendencia egyértelmű: a digitális Biblia egyre inkább a mindennapjaink részévé válik, ugyanakkor a nyomtatott példányok továbbra is fontos szerepet játszanak a Szentírás világszintű terjesztésében.
Barát János
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Kultúraromboló invázorok Európában
    El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat.
  • A nyomtatott Biblia a múlté?
    A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
  • A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha!
    A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
MTI Hírfelhasználó