Donald Trump: az amerikai vallásszabadság további erősítését célzó intézkedéseken dolgozik az adminisztráció
2025. szeptember 9. 09:38
Az amerikaiak vallásszabadságának további erősítését célzó intézkedéseken, közte az iskolai imához fűződő jog védelméről szóló új ajánláson dolgozik az amerikai oktatási minisztérium - jelentette be Donald Trump elnök hétfőn, a Fehér Ház Vallásszabadság Bizottságának ülésén.
 
A Washingtonban működő Bibliamúzeumban (Museum of the Bible) tartott ülésen az elnök a jövőre 250 éves Amerikai Egyesült Államok alapításával kapcsolatban rámutatott, hogy az ország a "hitre alapozva" jött létre.
"Megvédjük jogainkat, és helyreállítjuk önazonosságunkat mint nemzet Isten ege alatt"
- hangoztatta Donald Trump.
 
Az elnök egyben élesen bírálta elődjét, Joe Bident és az általa vezetett adminisztrációt, amelyet az Egyesült Államok valaha létezett egyik "leggonoszabb" kormányzatának nevezett, és amelynek általános gyakorlataként írta le a keresztényellenes lépéseket. Egyben azt állította, hogy a Biden-adminisztráció "fegyverként" alkalmazta a szövetségi kormányzatot a keresztények ellen, ide értve az életpárti csoportokat.
 
A Fehér Ház Vallásszabadság Bizottságát hivatalba lépését követően alakította meg az elnök az amerikaiak hitük szabad gyakorlásához fűződő jogainak védelme érdekében.
 
A Bibliamúzeumban tartott ülés a bizottság második tanácskozása volt, és arra meghívást kaptak szülők és diákok, akik a vallásszabadság megvalósulásával kapcsolatos saját tapasztalataikról számoltak be.
 
A Bibliamúzeum éves gálavacsoráját hétfőn helyi idő szerint este tartották, amelynek Magyarország nagykövetsége adott otthont.
 
Takács Szabolcs nagykövet köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar külképviselet évek óta ápol partnerséget a kulturális intézménnyel, az együttműködés alapját a kölcsönös tisztelet és a bibliai örökség megőrzése, valamint népszerűsítése iránti elkötelezettség jelenti. A diplomata rámutatott, hogy Magyarországon a keresztény értékek az állam több, mint ezer évvel ezelőtti megalapítása óta meghatározóak a nemzeti identitás alakulásában és a kultúrában, valamint vezérlik a magyarok emberi méltósághoz és szabadsághoz való viszonyát is.
MTI
Címkék:
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Kultúraromboló invázorok Európában
    El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat.
  • A nyomtatott Biblia a múlté?
    A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
  • A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha!
    A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
  • Fellöktek egy újságírót – na és?
    A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
MTI Hírfelhasználó