Mintegy 2,5 millió magyar identitású ember él a Kárpát-medencén kívül a diaszpórában, köztük olyan 3. és 4. generációs magyarok is, akik a magyar nyelvvel már nem, de kulturálisan, nemzeti érzéseiket ápolva kötődnek az anyaországhoz.
"Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot" - jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy "intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon".
Potápi Árpád János a székely szabadság napja alkalmából felidézte: március 10-én azokra a székely vértanúkra emlékezik a magyarság, akiket 1854. március 10-én a marosvásárhelyi Postaréten kivégeztek. "Ez a nap tisztelgés a nemzeti önrendelkezésért küzdő székely honfitársaink előtt" - mondta.
A ciprusi magyar közösség élete az elmúlt években, évtizedekben egyre aktívabb lett, 2013-ban előbb Nicosiában hoztak létre hétvégi magyar iskolát, amelyet Páfoszon és Limassolban követtek újabbak, nemsokára pedig Larnakán is beindul a hétvégi magyar oktatás - mondta az államtitkár.
A piros-fehér-zöld színekben versenyző sportolóknak szurkolni, bajnokaink győzelme után a magyar Himnuszt együtt hallgatni csodálatos hatással szilárdítja meg a nemzeti azonosságot.
A Csallóköz központjának számító város önkormányzata és a Pázmaneum Polgári Társulás által szervezett, kulturális műsorral átszőtt ünnepi rendezvényen a nemzetpolitikai államtitkár Kölcsey Ferenc örökségül hagyott életművéről, a magyar kultúra megőrzésének feladatáról és fontosságáról, illetve a magyar kormánynak e cél érdekében kifejtett tevékenységéről is beszélt a helyi művelődési központban, amelynek padsorai teljesen megteltek résztvevőkkel.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón felidézte a program 2016-os indulását. Kiemelte: a diaszpóra magyarsága mintegy 2-2,5 millió főt számlál, közösségeik szeretnék megtartani a nemzeti identitásukat, ragaszkodnak a magyar nyelvhez és kultúrához, mindahhoz, ami a magyarságot jelenti.
Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Andrásfalva és Józseffalva nemcsak az elmenekült székelyek által alapított falvak, hanem menedékek is voltak nehéz időkben. Potápi Árpád János.emlékeztetnek arra, hogy olyan otthont kell teremteni, ahol meg tudjuk őrizni, védeni önmagunk és őseink értékeit.
Potápi Árpád János hangsúlyozta: látogatásának az volt a célja, hogy biztosítsa az egyházat, az iskola és a város vezetőit, valamint az itt dolgozókat afelől, hogy a magyar kormány mellettük van, támogatja őket. Minden segítséget megad, hogy eltakarítsák a romokat, pótolják a diákok eszközeit, segítsék az áldozatok hozzátartozóit.
Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott: az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége. Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik - mondta.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
Az idő előrehaladtával a falak egyre inkább eltolódtak egymástól, és a falon való minimális átlépést a rendszer már nem büntette úgy, mint a Kádár-korszak korai éveiben, vagy mint a Rákosi-korszakban – elemzi az 80-as évek második felének hazai újságírását Sz. Nagy Gábor történész.
A Vígszínház társulata nevében Lukács Sándor színművész búcsúzott, színészkollégája játékát és közös munkáikat idézte fel. Mint mondta, Tordy Gézában nagy erők lakoztak, nagy dühök és nagy szenvedélyek.
Dibusz Dénes, az FTC kapusa, aki csapattársai, Varga Barnabás és Botka Endre társaságában aktívan is közreműködött a faültetésben, hangsúlyozta: fontosnak érzik, hogy az edzések és a játék mellett a társadalmi felelősségvállalásból is kivegyék a részüket és óvják a környezetet.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
