A Mandiner fölkereste Komiszár Dénes történészt, politológust és teológust, hogy a Habsburgok valódi örökségéről, a dinasztia hazai megítéléséről, a közkeletű, sajnálatosan kultúrmarxista ihletettségű ferdítésekről és arról beszélgessünk: mi a helyzet a Habsburgok ábrázolásával a képzőművészetünkben.
A második világháborúban hetvenöt éve, 1944. szeptember 23-án lépett a trianoni határok közé szorított Magyarország területére a szovjet Vörös Hadsereg. Az akkor érvényes magyar határt egy hónappal korábban, 1944. augusztus 27-én lépte át a szovjet haderő, a székelyföldi Sósmezőnél.
Szent István máig ható üzenete, hogy az országot továbbépítve és megerősítve meg kell tartani keresztény és nemzeti államnak - közölte a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön Kecskeméten, hozzátéve: ezeket a törekvéseket akarja "a liberális világ elvtelen politizálása szétverni", saját eszméit pedig mindenkire ráerőltetni.
Ennek a vitának egy másik része a Szent Istvánt követő Nyugathoz közeledés és a nemzeti önállóság ma is időszerű és gyakran félreértett vagy félremagyarázott ellentéte.
Udvarnoky László hangsúlyozta, hogy Magyarország már most fáklya a hanyatló Európában. Szerinte éppen ezért kétségbeesnünk nem szabad, mert igenis van esélyünk arra, hogy fennmaradjunk.
Kétszázötven éve, 1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napóleon francia császár, a történelem egyik legnagyobb hadvezére, a polgári Franciaország megteremtője.
1849. augusztus 13-án adta meg magát az Arad vármegyei világosi vár alatt, a szőlősi mezőn az utolsó ütőképes magyar haderő, a teljhatalommal felruházott Görgei Artúr vezette feldunai magyar hadsereg Rüdiger (Rigyiger) orosz lovassági tábornoknak, ezzel elbukott a szabadságharc.
1956-ban is szabad és független Magyarországot akartunk magunknak a nemzetek Európájában - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, az 1956-os forradalom és szabadságharc 63. évfordulója alkalmából a Zeneakadémián rendezett díszünnepségen.
Hatvanhárom évvel ezelőtt ezen a napon, Budapesten a műegyetemisták felvonulásával kezdődött az 1956-os forradalom. Közvetlen előzménye az egy nappal korábban tartott nagygyűlésük volt. De valójában az embereknek az ÁVH korlátlan hatalmából, a diktatórikus kormányzásból, a koncepciós perekből és a kommunista vezetésből lett elegük.
A dicsőséget kivívtuk, a falatnyi szabadságunkat elveszítettük. Az elesettekből hősök, a kivégzettekből mártírok lettek. A világ bennünket csodált. Fejezet lettünk a történelemkönyvekben.
Hablatyolt, hogy zöld és szabad Budapestet akar, amit vissza kell foglalni. Hogy kitől, természetesen a magyar kormánytól. 
Lehet persze hőbörögni, lehet hisztériázni meg reggelig antiszemitázni, mondom, hogy lehet, de ettől még a Hálózat kiválóan teljesített.
