November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
Az idő előrehaladtával a falak egyre inkább eltolódtak egymástól, és a falon való minimális átlépést a rendszer már nem büntette úgy, mint a Kádár-korszak korai éveiben, vagy mint a Rákosi-korszakban – elemzi az 80-as évek második felének hazai újságírását Sz. Nagy Gábor történész.
Gyóni Gábor történész szerint az orosz történelem hasonlóan alakult volna Lenin nélkül is, aki személyesen felelős milliók haláláért, de fellépésének pozitív hatásai is voltak. A cikkből kiderül, miért juthattak hatalomra a bolsevikok, a németek pénzelték-e Lenint, és milyen szerepet játszottak magyar vöröskatonák a cári család lemészárlásában.
Akik a rádió mellett figyelték 1956-ban az amerikaiakat, alighanem úgy látják, ahogy én is, hogy Amerika, a csodák földje, a világ ura, a múlt században kétszer csapott be, illetve hagyott cserben minket.
A mi tüntetgetőink, kordonkodóink valójában hasznos idióták. Furcsán néz ki ugyanis, hogy a nyugati liberális lapokban egyik nap az orbáni diktatúra miatt hullatnak krokodilkönnyeket, másnap pedig diadalittasan számolnak be arról, hogy milyen hatalmas tüntetés rengette meg Orbán birodalmát.
A Népszabadság 1988. május 23-i száma tényszerűen közölte: „Újraválasztották az MSZMP vezető szerveit. A párt elnöke Kádár János, főtitkára Grósz Károly.” A tájékozatlanabb hírfogyasztóknak talán első blikkre fel sem tűnt, hogy Kádár János, a párt főtitkára megbukott, az MSZMP országos pártértekezletén leváltották, utóda az erős munkásbázissal bíró megye, Borsod-Abaúj-Zemplén egykori első titkára lett. És ezzel lezárult egy időszak, amely 1957 óta tartott: a Kádár-korszak.
Magyarországon a hálózat működtetői, a birodalom spionjai nem tudnak elbújni; mi lelepleztük őket. Magyarországon annak nevezzük a dolgokat, amik valójában: az ügynököt ügynöknek, a hazafit hazafinak. Ezért gyűlölnek minket, ezért kiáltottak féktelen bosszút a magyarok ellen.
Eddig egymagam álltam ott az útjukban, mint a kínai tankok előtt a Tienanmen téren a híres régi felvételen az egy darab ellenálló kínai, most azonban már 2 millió 200 ezren álltunk itt az úton, és mondtuk azt, hogy erre nem vezet út" - fogalmazott Orbán Viktor.
„Mutasd a KDNP honlapját! – kérte utolsó találkozásunkkor. Én már nem tudom megtalálni. Nézte a képeket, aztán lehanyatlott a keze. – Köszönöm”– rebegte, kicsit nehezen érthetően. Még a családjáról beszélt. „Imádkozzál értük” – kértem. „Tudod, minden olyan nehéz!” – válaszolta.
A friss pályázati kiírás keretében az északi félteke országaiba (Kanadától Szingapúrig), valamint a Kárpát-medence szórványmagyar vidékeire lehet ösztöndíjasként utazni.