Ezúttal a művészet felé fordulunk. A kiváló művészettörténész, festő és kritikus Lyka Károly Magyar művészet – magyar határok című tanulmányát idézzük, melyben a tudós pontosságával elemzi a magyar és az európai kultúra összetartozását: „Hogy e kétféle művészet határa egyúttal Magyarországnak is természet építette keleti és déli határa, azt helyes lesz a művészettörténeti földrajz beszédes tényeként leszögezni. Aki e határokat rideg kézzel el akarná mozdítani, aligha lehet tisztában azzal, mit jelent egy ezer éven át fejlődött kultúra.”
Mai szemelvényünkben négy írást mutatunk be. A századforduló népszerű írója, Rákosi Jenő gyermekkori élményére emlékezik, Karinthy Frigyes megrázó levelet írt kisfiának arról, amiről soha nem beszélt és azt, amit soha ki nem mondott. Báró Lukachich Géza császári és királyi altábornagy katonás írásában szenvedélyesen és ellentmondást nem tűrően fogalmazott. Dr. Eöttevényi Olivér, Krassó-Szörény vármegye nyugalmazott alispánja a Délvidék sorsát, történelmét és ragaszkodását eleveníti fel.
A trianoni békediktátum 100 éves évfordulójára emlékezve rendezett tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet (MKI). A tíz meghívott előadó a témát az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásától kezdve a Székely Hadosztály helytállása körüli vitákon át egészen az ország szétdarabolásához vezető úgynevezett békekötés konkrét körülményeinek bemutatásáig rendkívül széleskörűen tárgyalta.
Ezúttal gróf Andrássy Gyulának, a kiegyezés utáni miniszterelnök fiának, egykori bel- és külügyminiszternek tanulmányát idézzük. Az írás jelentőségét csak fokozza, hogy nemcsak a Balkán sok évszázados problémáit tárja fel történészi pontossággal, ok-okozati összefüggéseivel, hanem az, hogy egykori gondolatai, következtetései egy évszázad után a mai viszonyokra is érvényesek.
Sorozatunk harmadik részében Dvorcsák Győző sárosi levéltáros, újságíró, politikus, majd 1920 után magyarországi parlamenti képviselő írását olvashatják, amelyben megdöbbentő részletek tárulnak fel a csehek párizsi és nemzetközi aknamunkájáról, melynek következtében a vélt korridor reményében még Ausztria, a Monarchia bázisa is lecsippentett országunk testéből. Ezt követi Pethő Sándor: Erdély jelentősége a magyar államiságban című írása, mely hiteles magyarázata és máig ható nagy ívű visszatekintése történelmünknek.
Sorozatunk második részében gróf Apponyi Albert és Herczeg Ferenc írását, valamint Túri Béla kanonok, országgyűlési képviselő A magyarság nemzeti politikája című tanulmányát közöljük.
Eszköze voltam és szolgája. Kortársa és lelki útitársa. Ösztönösen is, tudatosan is. Születésének 100. évfordulóján jó lesz most is elfogultnak lenni, és a Szent II. János Pál pápa bennem is élő szeme fényében fölragyogtatni emléket, mondatot, mozdulatot.
Most induló sorozatunkban a centenáriumra emlékezve a Kosztolányi által szerkesztett, 1921-ben megjelent és elhallgatott, elfelejtett, így mára jórészt ismeretlen kötetből, a Vérző Magyarország című könyvből idézünk írásokat, tanulmányokat. Először a Kormányzó előszavát és az akkori egyházi méltóságok írásait olvashatják.
Fontos célja volt a keresztény családokat szerinte két oldalról bomlasztó ateista szocializmus és materialista kapitalizmus elleni harc. Bangha valódi sajtóbirodalmat épített ki néhány év alatt,
s ilyen értelemben sokkal meghatározóbb volt a magyar közéletben, mint Prohászka.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
Meghirdetése óta egymillió aktív korú magyar embernek segített a Gazdaságvédelmi Akcióterv, beleértve a munkahelyek megőrzését és a vállalkozások működésének segítését. Egyre népszerűbb a munkahelyvédelmi bértámogatás, a kormány a munkahelyteremtő bérhozzájárulással pedig azoknak akar segíteni, akiknek a járvány miatt el kellett küldeniük alkalmazottjukat, de visszavennék őket.
Annyira nem bigottak, hogy ezért a vallásért Husz Jánosként a máglyára menjenek. Nem akarnak mártírok lenni, noha a mártír legyőzhetetlen ellenfél. Az ő vallásuk másról szól. Vallásuk másik fontos rítusa ugyanis: sorakozás a kasszánál.
Noha maguk a rendőrök sem mernek behatolni a város jó néhány területére, az ügyészség egy sokkal súlyosabb bűncselekménnyel foglalkozik: a német WDR köztelevízió 37 éves munkatársa szerint Giscard d'Estaing a párizsi irodájában rögzített interjú során háromszor is megérintette a fenekét.
