1944. június 6-án kezdődött meg a második világháborúban a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete, a D-napon az angolszász szövetségesek Normandiában megnyitották a második frontot.
Védekezni kell a mai európai liberális elit kommunizmus iránti nosztalgiájával szemben, amelynek nevében, tömegmanipulációs módszerekkel élve közösségeinket bomlasztják - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai országok parlamenti elnökeinek találkozóján.
Nagy József történész segítségével idézzük meg az Úz-völgyi harcokat és azokat a történelmi eseményeket, amelyek nyomot hagytak a kollektív emlékezetben.
Az utolsó szovjet parancsnok, Viktor Silov altábornagy 1991. június 19-én lépte át a záhonyi Tisza-hidat civil ruhába öltözve, diplomata-útlevelével. Ezzel Magyarország fél évszázad után visszanyerte szuverenitását.
Másként alakul-e a magyar történelem, ha Kun Béláék 1919. március 21-én nem kaparintják meg a hatalmat Károlyi Mihálytól? Mitől vált divatossá a baloldali eszme az első világháború után az értelmiség körében is? A kérdésekre, a 133 nap előzményeire és eseményeire Ablonczy Balázs, Hatos Pál és Révész Tamás történészek adnak választ a Lugas kerekasztalánál.
Ha meghalljuk, hogy Civitas Fidelissima, a hűséges soproniak jutnak eszünkbe, akik a trianoni diktátumot követően népszavazással döntöttek arról, hogy Magyarországhoz szeretnének tartozni. Van egy másik határ menti település is, amelyik hősiességével kiérdemelte a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város nevet. A balassagyarmatiak száz éve bátor kiállásukkal megvédték a hazát.
A doni áttörés napja a honvédség fekete napjaként íródott be a magyar történelembe – hangsúlyozta a Honvédelmi Minisztérium honvédelmi államtitkára pénteken Budapesten, a doni áttörés évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A budapesti Városliget szélére épült Regnum Marianum mára szimbólummá vált: megépítése után húsz évvel, 1951-ben felrobbantották. A Magyar Patrióták Közössége kezdeményezésére felszín alatti emlékhely épül a templom helyén a Liget-projekt részeként. A kiállítás összeállításához keresik az egykori szemtanúkat és a templomról fennmaradt emlékeket.
Szentmise, koncert és kiállítás zárta a budapesti Szent István-bazilikában szombaton a Mátyás király-emlékév programsorozatát, amelyet Hunyadi Mátyás születésének 575., uralkodása kezdetének 560. évfordulója alkalmából hirdetett meg 2018-ra a nemzetpolitikai államtitkárság.
Szóval ismerjük mindezt, elvtársak. Pontosan tudjuk, hogy most csak azért kell Brüsszelre és a többi elvtársra figyelni, mert amit mondanak, annak homlokegyenest az ellenkezője az igazság.
Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
Harminc esztendő telt el Nagy Imre 1956-os miniszterelnök és mártírtársainak újratemetése óta, ám most is ugyanazok a vádak fogalmazódnak meg a rendszerváltozás cselekvő támogatói, a nemzeti politizálás, a kormányzás hívei ellen, mint akkor.
Kálmán Olga folyik most minden csapból. És Kálmán Olga ezt élvezi. Igen, Kálmán Olga élvezi a rivaldafényt, a mikrofonerdőt, a kamerákat, a rá kíváncsi újságírók hadának kérdéseit és a hosszú hónapokig nélkülözött figyelmet.
Éppen az Európa-ellenesek támadják Európa-ellenességgel azokat, akik meg akarják védeni a nemes kontinenst.
Nehéz megindulás, mit megindulás, megrendülés nélkül beszélni erről a patináns lapról, a baloldali véleményformálók zászlóshajójáról, erről az izé 168 óráról. Nehéz, de mégis meg kell tenni.
