A történelmi Magyarország területén 1918 és 1921 között 13 kérészéletű államalakulat jött létre. Az egyik egy napig sem bírta, a másik fél éven keresztül kacérkodott az önállósággal. Némelyik csendben kimúlt, de olyan is akadt, amelyiket halálos áldozatok árán vertek le. Zömmel a határ menti vidékeken születtek efféle képződmények, de kiskunhalasi központtal is álmodtak önálló entitást.
A korabeli Európában nem volt jó kisállamként működni, ezért akartak az önállósuló nemzetek minél nagyobb területet megkaparintani. Románia nyugati határát a Tiszánál képzelte el, a csehek a szlovákokkal való egyesülést tartották a túlélés zálogának – egyebek mellett ez hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezett Trianon 100: a békediktátum földrajzi megközelítésben című konferencián.
Budapest ostroma a második világháborúban 1944. december 25-től 1945. február 13-ig folyt. A halottak száma százezer fölé emelkedett, romhalmazzá váltak értékes épületek, és a főváros hídjai is megsemmisültek. A visszavonuló német csapatok 1945. január 18-án robbantották fel az Erzsébet királynéról elnevezett átkelőt, a Lánchidat és a Margit híd addig még álló három budai nyílását.
Magyarország kisállammá vált az Osztrák–Magyar Monarchia első világháborús veresége és összeomlása következtében. A trianoni döntés értelmében korábbi hatalmi pozíciója mellett elvesztette lakosságának egyharmadát és területének kétharmadát. A trianoni határokat az ország közvéleménye egyöntetűen igazságtalannak, elfogadhatatlannak és ideiglenesnek tartotta.
A tanácskommün összeomlását követően a román hadsereg a bolsevizmus elleni harc jelszavával nemcsak a Duna-Tisza közét, hanem Budapestet és a Dunántúl keleti részét is megszállta. A Nagy Háború és a forradalmi téboly által tönkretett és kirabolt országgal az antant mielőbb békét akart kötni, ezért a Nemzeti Hadsereg fővezérét, Horthy Miklós altengernagyot támogatta a konszolidálásban és a rendcsinálásban. Száz éve, 1919. november 16-án vonult be a fővezér Budapestre,és egy új korszak vette kezdetét.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Orbán Viktor a járványról szólva arról is beszélt, látja, hogy vannak olyan országok, amelyek már "kifelé kandikálnak", ő viszont Magyarországon még nem látja "a fényt az alagút végén".
Székely János szombathelyi megyéspüspököt kérdezte a Mandiner hitről, hitvallásról, a járvány és a karantén tanulságairól az idei, különös húsvét alkalmából.
A miniszterelnök a koronavírus-járvány elleni védekezés jegyében korábban március 28-ai hatállyal rendelt el kijárási korlátozást, április 11-ig. Orbán Viktor a Facebook-oldalán közzétett videójában bejelentette, hogy ezt a korlátozást meghosszabbítják határozatlan ideig, de hetente döntenek ennek a felülvizsgálatáról.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
