Reneszánsz, barokk, romantikus, 20. századi és kortárs zeneszerzők művei szólalnak meg június 7-én az Orgonák Éjszakáján a Pannonhalmi Főapátságban.
Kővári Péter orgonaművész és az Opus Énekegyüttes a vallásos és a világi zene sajátos egyvelegét viszi el a Boldogasszony-kápolnába a zeneirodalom nagyjainak darabjaival. A hangversenyen megszólal a kápolna 1820-ban épített és 2023-ra eredeti állapotába helyreállított barokk orgonája - közölték a szervezők az MTI-vel.
A koncert programja különleges zenei ívet rajzolva a kora reneszánsztól a kortárs zenéig vezeti a hallgatót. A hangversenyen elsőként felhangzó Giovanni Giacomo Gastoldi művei a késő reneszánsz vokális, világi zenéjét idézik meg.
A könnyed, táncos darabok után a barokk időszakába érkezve Girolamo Frescobaldi és Claudio Monteverdi művei, valamint Bernardo Storace és Johann Pachelbel művei szólalnak meg.
Ezt követően a romantika korszakába kalauzolja el a közönséget a hangverseny Felix Mendelssohn-Bartholdy Der 100. Psalm című kórusművével. A romantikánál és a vallásos műveknél maradva csendül fel Edvard Grieg Ave Maris stella című kompozíciója, amely a tenger csillagát dicsőíti.
A késő romantika és a korai modern stílust ötvözi Wilhelm Stenhammar svéd zeneszerző Tre Körvisor című kórusműve, a három darabból álló ciklus első két kompozícióját adják elő a koncerten.
Johann Sebastian Bach vallásos orgonaműve, a Jesu, meine Zuversicht (BWV 728) elhangzása után a hangverseny a kortárs magyar zeneszerző, Kocsár Miklós darabjával zárul. A Hegyet hágék című kórusmű a Kossuth-díjas magyar néprajztudós Erdélyi Zsuzsanna gyűjtéséből származó népi imádságra íródott.
A koncerten elhangzó műveket az Opus Énekegyüttes és művészeti vezetőjük, Kővári Péter orgonaművész, karnagy interpretációjában hallhatja a közönség.
A 13 állandó tagot számláló kamaraegyüttes repertoárja kiterjed az egyházi és világi kórusirodalomra, az ehhez kapcsolódó kamarazenére, a reneszánsz madrigáloktól és motettáktól kezdve a XX. századi és modern művekig.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Barsi Balázs fontos könyvek, tanulmányok, könyvfordítások szerzője. A műfordítás vértelen szellemi hódítás, a világkultúra kincseinek legális honosítása, a gondolkodni és beszélni tudó ember univerzális megismerő tevékenysége. Barsinak, hasonlóan, mint Szabó Lőrincnek „a latin hozta a franciát, s így megint új ablakokkal tárúlt a világ.” Végül francia nyelven írta doktori értekezését is a gazdag ifjú bibliai példázatának exegéziséréről.
A reformkor elején megfogalmazódott, hogy nem csupán bazilikát kell építeni Esztergomba, hanem „magyar Siont”, „magyar Vatikánt”. A cél az volt, hogy a mohácsi csatavesztés előtti Magyar Királyság fénykorát felélesszék. A bazilika klasszicista épülete volt ennek az elgondolásnak a központi eleme.
Ha nincs Facebook, valószínűleg Magyar Péternek esélye nem lett volna politikai karriert építenie. A közösségi oldalon, az elérések tekintetében előnyt élvező élő videókra, és azok hálózat szerű megosztására támaszkodva megannyi embert ért el, de úgy tűnik, hogy ennek részben vége. Hamarosan a Facebook törli a korábbi élő videókat.