Erkel Diákünnepek Gyulán
2025. május 17. 12:06

Május 29. és 31. között 31. alkalommal rendezik meg a gyulai Erkel Diákünnepeket (EDÜ) a Békés vármegyei fürdővárosban.

Alt Norbert alpolgármester a rendezvény beharangozó sajtótájékoztatóján elmondta, három éve álltak át arra a gyakorlatra, hogy a korábbi hagyományokkal ellentétben nem kétesztendőnként, hanem évente rendezik meg az EDÜ-t.

Hozzátette, az EDÜ alapvetően továbbra is egy tehetségkutató rendezvény, de napjainkban nagyon fontos, hogy a fesztiválnak legyen szórakoztató, illetve showműsor jellege is.

A rendezvény új jelszava a kapcsolódás, a kapcsolatok.

A nulladik nap estéjén Connection elnevezéssel egy közösségépítő programot szerveznek, hogy a fiatalok megismerjék egymást. Az ideérkező diákokat véletlenszerűen összeállított csapatokba osztják, akiknek a város több pontján kell majd játékokban részt venniük, amelyek közben megismerhetik Gyulát, valamint egymást is.

Farkas Mária, az EDÜ Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, több mint 200 jelentkezési lapot kaptak eddig, a versenyzők létszáma mintegy 500 főre tehető. A tehetségkutatóra 17 kategóriában lehetett jelentkezni, minden kategóriában háromtagú, neves zsűri értékeli a produkciókat.
Az irodalom kategóriában lesz vers- és prózamondó verseny; irodalmi színpad; önálló irodalmi alkotás és slam poetry.

Hagyományosan a zene kategória a legnépszerűbb, itt szólóének, énekkar, kamarakórus, népdal és hangszeres népzene, szólóhangszer és kamarazene, valamint könnyűzenei együttesek alkategóriákban lehet versenyezni.

A látvány kategóriában tánc, képzőművészet, fotó, valamint film- és mozgókép tartozik.

Külön kategória az innováció, ide tartozik a dizájn, a társadalmi- és a technológiai innováció.

A zsűrizésben idén is sok gyulai kötődésű neves személyiség foglal majd helyet.

Farkas Mária megemlítette Kovács Vanda, Kárász Zénó és Bartus Gyula színművészek, Somogyváry Ákos karnagy, az Erkel Ferenc Társaság elnöke, Szabó Tibi, a Magna Cum Laude zenekar tagja, Baricz Gergő zenész, Keresztes Ildikó énekes, Kiss Adél festőművész, illetve Áment Gellért fotóművész nevét is.

A fesztivál elmaradhatatlan részét képezik az esti szórakoztató programok. Május 30-án, pénteken este 8 órától fáklyás felvonulás lesz a vártól a Göndöcs-kertig. Ezután fellép a Beton.Hofi és a Necc Party. Szombaton a Pogány Induló ad koncertet, de fellép Regán Lili is.

A részletes programterv elérhető a www.edugyula.com oldalon.

MTI
Címkék:
  • Tiszta vizet a fejekbe!
    Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
  • Ukrajnát Oroszországgal együtt kell fölvennünk az EU-ba
    Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
  • Simicskó István: a kadétképzés sikertörténet
    Simicskó István - aki egyben a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakcióvezetője - a bajai Honvédelmi Sportközpont fennállásának harmadik évfordulója alkalmából rendezett családi napot egy olyan találkozási lehetőségnek nevezte, amely a katonai hivatás iránt is fölkeltheti a pályaválasztó fiatalok érdeklődését.
  • Barsi Balázs a kilencedik évtized-hídon
    Barsi Balázs fontos könyvek, tanulmányok, könyvfordítások szerzője. A műfordítás vértelen szellemi hódítás, a világkultúra kincseinek legális honosítása, a gondolkodni és beszélni tudó ember univerzális megismerő tevékenysége. Barsinak, hasonlóan, mint Szabó Lőrincnek „a latin hozta a franciát, s így megint új ablakokkal tárúlt a világ.” Végül francia nyelven írta doktori értekezését is a gazdag ifjú bibliai példázatának exegéziséréről.
  • Prokopp Mária: Bátorság és kitartás jellemzi az ezeréves történelmünket
    A reformkor elején megfogalmazódott, hogy nem csupán bazilikát kell építeni Esztergomba, hanem „magyar Siont”, „magyar Vatikánt”. A cél az volt, hogy a mohácsi csatavesztés előtti Magyar Királyság fénykorát felélesszék. A bazilika klasszicista épülete volt ennek az elgondolásnak a központi eleme.
MTI Hírfelhasználó