Huszonöt év börtönbüntetésre ítélték Salman Rushdie merénylőjét
2025. május 16. 21:08
A maximálisan kiszabható legmagasabb, azaz 25 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság pénteken Salman Rushdie támadóját, Hadi Matart, aki 2022 nyarán késsel támadt rá az íróra New York államban egy irodalmi rendezvényen.
Az esküdtszék februárban találta bűnösnek a 27 éves férfit gyilkossági kísérlet és testi sértés vádjában.
Az ügyész a maximális 25 év börtönt kérte, míg a hivatalból kirendelt védő Matar büntetlen előéletére hivatkozva 12 éves elzárást tartott indokoltnak.
A büntetési tétel kihirdetése előtt a magát ártatlannak valló vádlott is szót kapott, és képmutatónak, kötekedőnek nevezte áldozatát, aki szerinte "tiszteletlen másokkal szemben".
A büntetőeljárás során az író koronatanúként szerepelt, de személyesen nem vett részt a tárgyalásokon, hanem egy előre elkészített nyilatkozat révén tett tanúvallomást. Ebben felidézte a támadást, amely során Matar a fején és testén szúrta meg több mint egytucatszor, és amelynek következtében elvesztette egyik szeme világát.
Rushdie-t 2022 augusztusában, az üldöztetésnek kitett írók helyzetéről tartott nyilvános pódiumbeszélgetésen érte a támadás a New York-i Chautauqua Intézetben. A támadásban rajta kívül még egy személy megsebesült, és Matar pedig ezért a második erőszakos cselekményért is kapott hét év börtönbüntetést, amely hozzáadódik a Salman Rushdie elleni gyilkossági kísérlet miatt kiszabott 25 évhez.
Rushdie, aki több mint húsz éve telepedett le New Yorkban, és megkapta az amerikai állampolgárságot is, 1988-ban megjelent, A sátáni versek című regényével vált világhírűvé. A könyvet Irán akkori legfőbb vallási és politikai vezetője, Khomeini ajatollah istenkáromlónak minősítette, és a meggyilkolására buzdító fatvát (vallási alapú rendelkezést) adott ki az író ellen. Az utóbbi évtizedekben többször kíséreltek meg gyilkosságot Rushdie ellen.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Barsi Balázs fontos könyvek, tanulmányok, könyvfordítások szerzője. A műfordítás vértelen szellemi hódítás, a világkultúra kincseinek legális honosítása, a gondolkodni és beszélni tudó ember univerzális megismerő tevékenysége. Barsinak, hasonlóan, mint Szabó Lőrincnek „a latin hozta a franciát, s így megint új ablakokkal tárúlt a világ.” Végül francia nyelven írta doktori értekezését is a gazdag ifjú bibliai példázatának exegéziséréről.
A reformkor elején megfogalmazódott, hogy nem csupán bazilikát kell építeni Esztergomba, hanem „magyar Siont”, „magyar Vatikánt”. A cél az volt, hogy a mohácsi csatavesztés előtti Magyar Királyság fénykorát felélesszék. A bazilika klasszicista épülete volt ennek az elgondolásnak a központi eleme.
Ha nincs Facebook, valószínűleg Magyar Péternek esélye nem lett volna politikai karriert építenie. A közösségi oldalon, az elérések tekintetében előnyt élvező élő videókra, és azok hálózat szerű megosztására támaszkodva megannyi embert ért el, de úgy tűnik, hogy ennek részben vége. Hamarosan a Facebook törli a korábbi élő videókat.