Voks 2025: már csak egy hónap van hátra, mindenki a kitöltésére buzdít
Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély - hívta fel a figyelmet vasárnapi, a Harcosok Klubja rendezvényen elhangzott beszédében Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „az első csata elérkezett, Voks2025-nek hívják”, utalva ezzel a június 20-ig tartó véleménynyilvánító szavazásra, amelyen június 20-ig lehet részt venni papír alapon vagy online.
2025. május 19. 13:12
Április 15-étől kezdődött és június 20-ig tart a VOKS 2025 országos véleménynyilvánító szavazás, amelynek célja, hogy a magyar választók elmondhassák véleményüket Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, még mielőtt Brüsszel végleges döntést hozna az ügyben.
A kormány szerint ezzel a kezdeményezéssel nem Brüsszel, hanem a magyarok dönthetnek egy olyan sorskérdésben, amely hosszú távon meghatározza a magyarok és az Európai Unió jövőjét is. Ukrajna – Brüsszel részéről felgyorsítani kívánt – uniós csatlakozásának veszélyeiről sokan, sokféleképpen beszéltek. A miniszterelnök a már említett vasárnapi, a Harcosok klubja rendezvényén elmondott beszédében foglalta össze a tényeket: „Magyarország újra támadás alatt áll. Most nehezebb a helyzet, mert beszálltak az ukránok is. Ma Ukrajna uniós tagsága a legnagyobb veszély. Én értem őket: tönkrement az országuk, már a háború előtt is működésképtelen csődtömeg volt egész Ukrajna, hát még most, a háború után! Nem tudnak megállni a saját lábukon, pénzre, más pénzére van szükségük. Ezért akarnak bármi áron és azonnal bejutni az Európai Unióba” – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint
„Őket nem érdekli, hogy a háborút is behoznák, nem érdekli, hogy tönkreteszik a gazdákat. Nem érdekli őket, hogy az ukrán maffia átjáróháza leszünk.” „De bennünket igenis érdekel! Nem akarjuk, hogy belerángassanak bennünket a háborújukba. Nem akarjuk, hogy tönkretegyék a gazdáinkat. Nem akarjuk, hogy Európa legbiztonságosabb országából maffiafészket csináljanak. És nem akarjuk, hogy a magyarok pénze Brüsszelen keresztül hozzájuk kerüljön” – sorolta a kormányfő a Kijev felvétele elleni érveket.
Orbán Viktor korábban is érvelt Ukrajna felvétele ellen és a Voks 2025 ellen: „A Voks 2025, amely Ukrajna csatlakozásáról szól, az közvetlen összefüggésben van az energiaárakkal és a rezsicsökkentéssel – mondta május 11-i videóbejegyzésében, és arra kért mindenkit, aki segíteni akar a kormánynak, hogy vegyen részt a Voks 2025 szavazáson azért, hogy harcolhassanak az alacsony rezsi megvédése érdekében Brüsszelben- Lázár János is egyértelműen fogalmazott a május 9-i, keszthelyi Lázárinfón: „Arra biztatok mindenkit, hogy nyilvánítson véleményt a Voks 2025 révén” – kérte a jelenlévőket, és azt mondta, hogy „ha az EU felveszi Ukrajnát, akkor az EU belép a háborúba”. Időközben kiderült: többen nem kapták még meg a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás lapjait tartalmazó leveleket, és Hidvéghi Balázs videójából kiderült, hogy az elmúlt időszakban rengeteg panasz érkezett a kormányhoz.
„Komoly erők próbálják megakadályozni, hogy a magyarok szabadon véleményt mondjanak Ukrajna EU-tagságáról” – fogalmazott a közösségi oldalán publikált videóban Hidvéghi Balázs. „Vannak ilyen erők Brüsszelben, és vannak ilyen erők itthon is” – szögezte le az államtitkár, aki bejelentette, hogy a voks2025@1818.hu e-mail-címre vagy a 1818-s telefonszámon várják az észrevételeket és a panaszokat.
Mindenesetre Hidvéghi Balázs szombaton már arról számolhatott be, hogy átlépte a félmilliót a visszaküldött Voks 2025 szavazólapok száma. A politikus közölte azt is, hogy a szavazólapok kézbesítése ezekben a napokban fejeződik be az egész ország területén, ezért arra kért mindenkit, hogy figyelje a postaládáját és vegyen részt a szavazáson.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.