A részjelentéseket küldő civil szervezetek milyen anyagi támogatásban részesültek az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament szervezeteitől.
2024. szeptember 8. 22:55
youtube
Von der Leyen levelet kapott Magyarországról – kényes kérdésekre kell választ adnia. Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke levélben tette fel a kérdést: mely részjelentést készítette a Transparency International Magyarország?
Információkat vár a Szuverenitásvédelmi Hivatal az Európai Bizottságtól a külföldről finanszírozott NGO-k Magyarország elleni jogállamisági eljárásban betöltött szerepével kapcsolatban. Lánczi Tamás, a hivatal elnöke ezért levélben több kérdést intézett Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez.
Lánczi Tamás szerint a hivatal folyamatban lévő vizsgálata szempontjából kiemelten fontos, hogy a Bizottság a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás során számos, jelentős részben külföldi forrásokból működő magyarországi szervezet, például az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország által készített „árnyékjelentéseket” vette alapul.
Mivel ezeknek a jelentéseknek a tartalma a mai napig nem ismert,
a hivatal elnöke arra kérte Ursula von der Leyent, hogy tegye megismerhetővé és hozzáférhetővé azokat, valamint adjon választ arra, hogy milyen szempontok alapján választották ki a szóban forgó szervezeteket.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal továbbá arra várja a választ a bizottságtól, hogy mely részjelentést készítette a Transparency International Magyarország,
a megküldött részjelentésekből milyen adatokat, információkat használtak fel a jelentések végleges változatának kidolgozása során,
a részjelentéseket küldő civil szervezetek milyen anyagi támogatásban részesültek az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament szervezeteitől.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
