Nagy Elek, Alexa Károly, Bertha Zoltán, Király Farkas és Szörényi László is díjat kapott a Magyar Írószövetség alapításának 80. évfordulója alkalmából rendezett gálán.
A szervezet évfordulója alkalmából rendezett keddi gálaesten átadták az új Örökös Tagság okleveleket, a Hieronymus-díjat és a szövetség idén alapított Mecénás-díját is - közölte szerdán az Írószövetség az MTI-vel.
A budapesti Benczúr Ház dísztermében tartott eseményen a szervezet elnöksége Örökös Tagság-díjjal tüntette ki Alexa Károly írót, irodalom- és művelődéstörténészt, aki esszé- és tanulmányköteteiben, irodalom- és művelődéstörténeti írásaiban többek között Mikszáth Kálmán életművével, Hajnóczy Péter munkásságával foglalkozott, valamint "a magyar nemzeti karakter alakulásával az idő tükrében" - áll a közleményben.
Kiemelték továbbá, hogy Alexa Károly a hetvenes években Weöres Sándor, Illyés Gyula és Pilinszky János kéziratával foglalkozott, és sokat tett Hamvas Béla elismertetéséért, valamint a Kortárs, a Mozgó Világ, a Hitel, az Életünk folyóiratok szerkesztőjeként számos fiatal alkotót segített publikációhoz pályája indulásakor.
Örökös Tagság-díjjal tüntették ki Bertha Zoltán irodalomtörténészt, akinek életműve ezernél több esszét, tanulmányt, kritikát ölel fel az 1980-as évektől napjainkig.
Önálló kötetet publikált mások mellett Sütő András, Bálint Tibor, Kányádi Sándor életművéről, de Németh Lászlóról írt tanulmánygyűjteménye is a szakirodalom fontos forrása.
Hittel és kitartással dolgozik a magyarság identitásának részét képező történelmi emlékezet, valamint az irodalmi és kulturális értékek megőrzéséért, tankönyvekké vált monográfiái, tanulmánykötetei és mértéket jelentő életműve mellett példaértékű pedagógusi és szerkesztői munkája egyaránt jelentős - hangsúlyozták a közleményben.
Örökös Tagság-díjat kapott Szörényi László irodalomtörténész, a jelenkori magyar irodalomtudomány nagy műveltségű, széles érdeklődésű alkotója, akinek kutatási területe a magyarországi humanizmus korától, a magyarországi és az európai újlatin költészeten át a jelenkorig ível, a teljes magyar irodalom történetét beleértve.
Meghatározó egyetemi tanári és tudományszervezői, valamint diplomáciai tevékenysége is, 15 éven át volt a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója.
A Magyar Írószövetség elnöksége idén megalapította a Mecénás-díjat is, amellyel azon magánszemélyeknek kíván köszönetet mondani, akik anyagi támogatásukkal hozzájárulnak a szervezet működéséhez. Az oklevéllel és Simon Rozália kisplasztikájával járó elismerést elsőként Nagy Elek vállalkozó, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kapta.
A Hieronymus-díj a Magyar Írószövetség és a Telegdy Polgár István Alapítvány legmagasabb műfordítói szakmai elismerése, amelyet minden évben egy-egy műfordító kap kiemelkedő munkásságáért. A kuratórium döntése alapján a díjat idén Király Farkas író, költő, műfordító kapta.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Mióta megkapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László, tőle hangos a média. Ki-ki vérmérséklete szerint fogalmazza meg véleményét a „nagy íróról”, életművéről és nyilatkozatairól. Azóta a könyvtárakban nem lehet hozzájutni könyveihez, mindenki olvasni akarja, mert a többség nem ismeri. Szinte ismeretlenül robbant be a köztudatba, főként irodalmárok olvasták eddig. Az biztos, hogy nálunk soha nem lesz népszerű, mert könyvei túl sötéten festik le a világot, nem könnyed olvasmány posztmodern nyelvezete miatt sem. Mindehhez hozzájárulnak magyarellenes nyilatkozatai, a jobboldali törekvésekre tett megjegyzései, állásfoglalása velük szemben.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.