A megújult magyar felsőoktatás kulcsa a magyar nemzet, és ezáltal a magyar gazdaság szolgálata - hangsúlyozta Hankó Balázs abból az alkalomból, hogy hétfőn a kulturális és innovációs miniszter, valamint Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója aláírta azt a megállapodást, amely szerint a jövőben a Mol-csoport stratégiai befektetőként vesz részt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) fenntartásában.

Hankó Balázs a Műegyetem dísztermében kiemelte: hazánk legrégebbi és legnagyobb mérnökképző egyeteme Magyarország legnagyobb iparvállalatának a fenntartásába kerül, a stratégiai együttműködéstől pedig az várható, hogy a BME az elkövetkezendő években Európa legjobb 100 felsőoktatási intézménye közé emelkedik, és a világ egyik meghatározó mérnökképző intézménye lesz.

A Mol 50 milliárd forintos befektetésének az üzenete egyértelmű: az egyetemek és a gazdasági szektor szoros kapcsolata a fejlődés garanciája - hangsúlyozta a tárcavezető, majd hozzátette, hogy az egyetem autonóm döntése alapján alapján kerülhet sor a "szövetségkötésre".

A miniszter elmondta: ma a BME finanszírozása éves szinten 21 milliárd forint, a megállapodásnak köszönhetően azonban az idei évben ez az összeg 30 milliárd forintra emelkedik, és ha a felsőoktatási intézmény a kitűzött teljesítménycélokat eléri, akkor ez az érték elérheti akár a 60 milliárd forintot is.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója közölte: a cég hosszú távú stratégiájának része, hogy szorosabbra fűzze az együttműködést a felsőoktatással, különösen a mérnökképzés területén.

"Minden nap tapasztaljuk, hogy csak akkor tudunk helytállni mind a nemzetközi versenyben, mind a növekedésben, ha az oktatással egyre inkább szimbiózisba kerülünk" - fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

Hernádi Zsolt szerint az új modellben a szakmai autonómia és az ipari racionalitás egymás mellett, egymást erősítve fognak működni.

"Ez az egyetem nem egy a sok közül, ez a nemzet műszaki egyeteme. Biztos vagyok benne, hogy a BME és a Mol nemcsak egy új szövetséget kötöttek, hanem példát mutattak a magyar ipar és felsőoktatás együttműködésében" - fogalmazott Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.

Kiemelte: a nemzetközi felsőoktatásban is egyedülálló, kifejezetten a BME kivételes lehetőségeire szabott konstrukció született annak köszönhetően, hogy a kormányzat és a Mol is partner volt a Műegyetem fejlesztésének új alapokra helyezésében.

"A víziónk alapján a céljaink egyértelműek: a kutatási és képzési kiválóságot erősítjük, a nemzetközi versenyben a műszaki egyetemek élvonalába törekszünk és a hazai innovációs ökoszisztéma egyetemi motorja leszünk" - sorolta a rektor.

A BME Kommunikációs Igazgatóság által küldött írásos összegzés szerint az ország legnagyobb presztízsű műszaki felsőoktatási intézménye egy új, magánfenntartású egyetemi működési modellre tér át. A megújulás célja, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes szervezeti és finanszírozási struktúrát biztosítson a hazai mérnöki, informatikai és természettudományi képzés, valamint kutatás-fejlesztés meghatározó intézménye számára, továbbá, hogy megerősítse a Mol szerepét a magyar innovációs ökoszisztéma fejlesztésében.

Mint írták, a hétfőn aláírt szerződés szerint a Mol 50 milliárd forintért vásárolja meg a BME fenntartói jogával rendelkező BME Fenntartó Zrt. részvényeit. A társaság törzsrészvényeit a Mol birtokolja majd, míg az állam egy úgynevezett B típusú elsőbbségi részvény révén fenntartja stratégiai felügyeleti jogait, míg az egyetem tulajdonában álló "C típusú elsőbbségi részvény" biztosítja az egyetem részvételét a Műegyetem jövőjét érintő legfontosabb kérdésekben.

A BME Fenntartó Zrt. irányítását egy igazgatóság végzi majd, amelynek tagjai között helyet kap a BME rektora is. A Mol által jelölt további tagok olyan elismert szakemberek közül kerülnek ki, akik üzleti, ipari és felsőoktatási tapasztalataikkal képesek az egyetem stratégiai érdekeit képviselni. A döntéshozatal így intézményesíti a köz- és a magánszféra együttműködését, miközben a szakmai kérdésekben továbbra is az egyetem közössége dönt.

A Mol célja, hogy a BME-vel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs platformot hozzon létre, amely képes nagy volumenű, stratégiai jelentőségű ipari projektek elindítására. Szerepvállalása révén a Mol olyan tudásbázist épít ki, amely egyaránt elősegíti a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének kiszélesítését, valamint azok közvetlen integrálását üzleti működésébe. Az új irányítási rendszer lehetővé teszi a Mol számára, hogy részt vállaljon a stratégiai döntéshozatalban, miközben az egyetem szakmai autonómiája továbbra is garantált: az akadémiai kérdések a Szenátus és az egyetemi közösség hatáskörébe tartoznak.

A BME Szenátusa kétharmados többséggel támogatta az átalakulást, amely így az egyetemi közösség döntése nyomán, és annak felhatalmazásával valósul meg. Az új fenntartói modell kialakítását több hónapos egyeztetés előzte meg az egyetem vezetésével, oktatóival és hallgatóival.