A tanári béremelés hatására rekordokat dönt a pedagógusképzésre való jelentkezés, és az iskolaigazgatókhoz is soha nem látott számú önéletrajz érkezik - mondta a pedagógiai innovációk előmozdításáért és a családbarát oktatási környezet erősítéséért felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjújában.

Balatoni Katalin hangsúlyozta: akkor lesz az oktatás hatékony és jó minőségű, ha a pedagógus motiváltan megy be a munkahelyére, és segítő közegbe érkezik. A kormány feladata, hogy ehhez biztosítsa a jó körülményeket, a tisztes megélhetést és a biztos kilátásokat - tette hozzá.

A miniszteri biztos felidézte, hogy 2024-ben megduplázódott azok száma, akik valamelyik pedagógusszakon szerettek volna tanulni a 2022-es jelentkezésekhez képest, 2025-ben pedig még további háromezerrel nőtt ez a szám. Tavaly szeptemberben 15 ezer hallgató kezdte meg a tanulmányait a pedagógusképzés valamelyik területén, idén pedig jócskán húszezer fölé ment a jelentkezők száma - ismertette.

Balatoni Katalin azt mondta: igazságosnak tartja, hogy aki többet vállal, az több pénzt keressen, szerinte ez fontos motivációs tényező is. Ennek kapcsán jelezte, hogy 2024-ben bevezettek a béremelésen túl egy 20 százalékos esélyteremtési illetményt, amelyet a hátrányos helyzetű gyermekekkel dolgozók kapnak meg.

Beszámolt arról is, hogy a folyamatosan emelkedő bér mellé mostantól egy akár havi 60 ezer forintot elérő teljesítményértékelési pluszjuttatás is társul. "Fontos, hogy ennek odaítélésekor az igazgatók igazságosan döntsenek a szakmai szempontok figyelembevételével, és legyenek tekintettel a tanulók és a szülők véleményére is" - mutatott rá.

Hangsúlyozta azt is, hogy az elmúlt években a pedagógusok körében megvalósított "történelmi mértékű béremelés" csak az érem egyik oldala, mivel a pedagógusok társadalmi és intézményi-közösségi szintű megbecsülése is fontos.

"Azt szeretném elérni, hogy sikerüljön összeegyeztetni egymás érdekeit, és mindenki pontosan ismerje a határait és a feladatait, felelősségét, legyen szó szülőről, gyerekről vagy pedagógusról" - magyarázta, hozzátéve: nem az épületekkel, eszközökkel kell foglalkozni, hanem az emberséges szemlélet kialakításával és biztosításával is.

Balatoni Katalin kiemelte, hogy a mobiltelefonok tavaly bevezetett iskolai korlátozásáról csak pozitív visszajelzések érkeztek, az intézkedés nyomán javult a gyerekek koncentrációja.

Szavai szerint a kora gyermekkori mértéktelen mobiltelefon-használat nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sokan képességzavarokkal küzdenek, ami megterheli a tanárokat és a családokat is, de leginkább a gyermekeket.

Hozzátette: kellett egy kis idő, amíg az iskolák kialakították a saját rendszerüket, de nőtt a koncentráció és a figyelem, a gyerekek megszokták az új rendszert.

"Elkezdtek beszélgetni, játszani és mozogni, visszakaptak valamit az igazi gyerekkorból. Már csak ezért megérte, de bízunk abban, hogy a korlátozásnak jó hatása lesz a tanulási eredményekre és a személyiségfejlődésre is" - magyarázta.

A miniszteri biztos beszélt az óvodai nevelés alapprogramjának módosításáról is, amely kapcsán közölte: szeretnék, ha kiemelt szerepet kapna az óvodákban az élőszavas mese, a népmese, a néptánc, a magyar népjátékok és hagyományok.

Nagy hangsúlyt helyeznek továbbá a mindennapok természetközeliségének megjelenítésére és a napi testmozgásra is. "Odafigyeltünk arra, hogy az óvodákban lehetőleg egyáltalán ne jelenjenek meg digitális eszközök" - húzta alá. Elmondta továbbá, hogy a sikeres óvoda-iskola átmenet biztosítása érdekében az alapprogramba bekerült, hogy minden iskolába készülő nagycsoportos gyermek napi 45 percben célzott fejlesztésben részesüljön.

Balatoni Katalin fontosnak nevezte az egészségtudatosságra nevelést. Ennek kapcsán közölte: szeptembertől elérhetővé vált egy széles körű, korosztályokra bontott egészségfejlesztésről szóló digitális tananyagcsomag, amely korszerű tartalmakkal és tanulási utakkal biztosítja a gyerekeknek az ismeretszerzést.

A Netfit-mérések kimutatták, hogy minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos, ami többnyire középiskolás korukra tovább romlik, és olyan szív- és érrendszeri betegségek alakulnak ki, amelyek a mozgással megelőzhetők - ismertette. Rögzítette: a mozgás létszükséglet, amelynek kiemelt szerepe van a kognitív fejlődésben, így szeptembertől az óvodákban is nagyobb hangsúlyt kap a mindennapos mozgás.

A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy Magyarország az elmúlt években Európa vezető országa lett az oktatási digitális tartalmakban: okostankönyveket, okosfeladatokat biztosítanak, online osztálytermeket alakítottak ki, a nyomtatott tankönyvekben pedig QR-kódokat helyeztek el, amelyekkel izgalmas tananyagokhoz férhetnek hozzá a diákok.

"Az ingyenes laptoposztás önmagában cáfolja azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint elzárjuk a gyerekektől a civilizációt, és visszafelé megyünk" - jegyezte meg.