Demokratikus Koalíció közölte, hogy azonnali jogi védelmet kérte az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy idén is megtarthassák a Budapest Pride-ot, amelyet a nemrég elfogadott törvények korlátozhatnak. Az Európai Bizottság ezt a védelmet keddig adhatná meg, azonban nem valószínű, hogy megteszik a lépést – egy másik javaslattal azonban előálltak azzal kapcsolatban, hogy miként lehetne megtartani mégis az eseményt. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen sajtóhírek szerint zárt ajtók mögött arra kérte az uniós biztosokat, hogy ne vegyenek részt a Budapest Pride-on. Az unió vezetője azért állhatott elő a kéréssel, mert szeretné elkerülni a magyar kormánnyal való konfrontációt.
Ursula von der Leyen megkérte az uniós biztosokat: ne menjenek a Budapest Pride-ra Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság szerint a biztosok részvétele csak tovább növelhetné a feszültséget a magyar kormánnyal. Hasonló álláspontot képviselt az Európai Bizottság esélyegyenlőségért felelős biztosa, Hadja Lahbib is, aki nemrég Sebián-Petrovszki Lászlót, a Demokratikus Koalíció (DK) országgyűlési képviselőjét, a parlament LMBTQ-ügyi képviselői csoportjának vezetőjét fogadta Brüsszelben. A találkozóról egyrészt a DK, másrészt a külföldi sajtó is beszámolt.
A DK közleményében gyakorlatilag azt írták, hogy az utóbbi napokban egy európai szintű összefogást igyekeztek szervezni a Budapest Pride érdekében. „Az elmúlt napokban Brüsszelben az Európai Parlament legnagyobb frakcióitól (S&D, Greens/EFA, Renew Europe, The Left) a LIBE-bizottság tagjain, uniós nagyköveteken és ifjúsági szervezeteken át egészen Hadja Lahbib esélyegyenlőségi biztosig számos stratégiai partnerrel egyeztettünk” – fogalmaztak. A közleményben ismertették, emellett, hogy: több mint 70 EP-képviselő és EP-beli munkatárs jelezte részvételét a Budapest Pride-on. „Az esemény így nem csupán közösségi ünnep lesz, hanem politikai kiállás is – az EU zászlaja alatt, a gyűlöletkeltés ellen. Találkozónkon Hadja Lahbib biztossal egyértelmű és nyílt hangnemet ütöttünk meg. Nem mentünk el szó nélkül a bizottság késlekedése mellett: határozottan elutasítottuk a „stratégiai türelem” politikáját, és azonnali jogi védelmet követeltünk a pride-nak. Nem kérünk több erkölcsi támogatást – konkrét lépéseket akarunk” – sorolták a DK közleményében.
Ugyanakkor elismerték: a biztos nem tett konkrét vállalást az azonnali intézkedésekre, de hangsúlyozta, hogy a bizottság kiemelten vizsgálja az átláthatósági törvényt. „Egyidejűleg diplomáciai szövetség épül: Agnieszka Bartol lengyel nagykövet mellett fiatal baloldali hálózatok (YES, Rainbow Rose), zöld képviselők (Daniel Freund, Alice Kuhnke, Saskia Bricmont), valamint nemzeti parlamenti partnerek is mozgósításba kezdtek” – írták a közleményben. Az uniós biztos nem ígért jogvédelmet, mást javasolt helyette Hadja Lahbib és Sebián-Petrovszki László meetingjéről a Politico is beszámolt hétfő reggeli külpolitikai hírlevelében. Ebben azt írták, hogy a találkozón résztvevő tisztviselők egyikétől úgy értesültek: Lahbib részben a felsőbb körökből érkező támogatás hiánya miatt vonakodott a Magyarország elleni azonnali intézkedések ötletétől. Mint a Politico írta, Lahbib az X-en közzétett bejegyzésében „őszinte és konstruktív” beszélgetésnek nevezte a megbeszélést, de a nekik nyilatkozó tisztviselő szerint valójában inkább a „harcias” jelzővel lehetne jellemezni az egyeztetést.
Közlésük szerint Sebián-Petrovszki megkérdezte Lahbibot, hogy Brüsszel a 2021-es magyarországi LMBTQ-ellenes törvény miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárásban ideiglenes intézkedést hozna-e a pride-felvonulás megmentése érdekében (ez a DK közleményében emlegetett azonnali jogvédelem lehet). Mint írták, az Európai Bizottságnak ez esetben május 27-ig, keddig kellene aktiválnia az ideiglenes intézkedést, mivel a pride szervezőinek 30 nappal a rendezvény megtartása előtt engedélyt kell kérniük a rendőrségtől a június 28-ra tervezett rendezvény megtartására. Az uniós tisztviselő arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy „nem érzi a politikai támogatást, sem a Bizottságon belülről, sem Ursula von der Leyen elnöktől”, hogy így járjon el. A lap szerint Hadja Lahbib azt mondta:
Az Európai Bizottság inkább megvárná, hogy a rendőrség valóban betiltja-e a Budapest Pride-ot, és hogy a magyar bíróságok jogszerűnek ítélnek-e meg egy ilyen döntést. Emellett egy másik felvetéssel is élét az uniós biztos: a Politico szerint azt mondta, hogy Budapest ellenzéki városvezetése a Budapest Pride-felvonulás helyett megszervezhetné az úgynevezett „Szabadság Fesztiválját”, ha tényleg betiltanák a felvonulást (hogy ez a fesztivál pontosan miben merülne ki, az már nem derült ki a beszámolóból).
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Kocsis Máté hangsúlyozta: ez a kormány nem tegnap lett békehívő, hanem a háború kitörésének pillanatában, 2022. február 24-én hangzott el először, hogy nem az öldöklést kell választani, hanem a békét és nemcsak azért, mert a honfitársaink élnek a határon túl, hanem azért is, mert a magyar gazdaság és az európai gazdaság meg fogja sínyleni a háborút.
Takács Péter emlékeztetett arra, hogy Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője örömét fejezte ki, hogy 50 magyarországi kórház felújítását sikerült lassítani, megakadályozni. Megemlítette, hogy az 50 kórházi épületen felül 33 mentőállomás is szerepelt a helyreállítási alap listáján, ám ezek közül van, amit már megvalósítottak nemzeti forrásból.
A tagállamok demokratikus intézményrendszerének az erősítése helyett a demokratikus ellenálló képességet valójában a tagállami demokratikus folyamatokba való külső beavatkozás alátámasztására használják fel - leplezte le a brüsszeli szélsőséget Bóka János.