Hétórás munkanap bevezetését tervezi a montenegrói kormány, az ország gazdasági kamarája azonban szerdán arra figyelmeztetett, hogy a rövidebb munkanap nagyobb terheket róna a gazdaságra, amely nem biztos, hogy készen áll a globális kihívásokra.
Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök a múlt pénteken jelentette be, hogy ezen a héten megkezdődnek az egyeztetések a szakszervezetekkel és a munkaadókkal a hétórás munkanap bevezetéséről.
A cél a kormányfő szerint a munkavállalók elégedettségének a növelése lenne, hiszen így több időt tölthetnének a családjaikkal, és a munkaidőt is hatékonyabban használnák ki.
Milojko Spajic közölte, hogy Montenegróban átlagosan nem is 40, hanem 42 órás egy munkahét, ami a leghosszabbnak számít Európában, ha ezt 35 órára csökkentenék, az jelentősen hozzájárulna a dolgozók jóllétéhez.
A Montenegrói Munkaadók Szövetsége (UPCG) szerint elhamarkodott a döntés, hiszen jelentős munkaerőhiány tapasztalható az országban. Ezt a véleményt osztja a gazdasági kamara is, amely szerint a rövidebb munkanap, illetve munkahét azokban az országokban tud jól működni, ahol a technológia lehetővé teszi a munkavállalók terheinek a csökkentését, Montenegróban nem ez a helyzet.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Választmánya egyhangúan, újabb öt évre elnökké választotta Semjén Zsoltot - adta tájékoztatásul az OMVV a honlapján.
Kocsis Máté hangsúlyozta: ez a kormány nem tegnap lett békehívő, hanem a háború kitörésének pillanatában, 2022. február 24-én hangzott el először, hogy nem az öldöklést kell választani, hanem a békét és nemcsak azért, mert a honfitársaink élnek a határon túl, hanem azért is, mert a magyar gazdaság és az európai gazdaság meg fogja sínyleni a háborút.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
