Felújították a gyulai Szentháromság-kápolna tornyát
2025. január 14. 00:03
Befejeződött a gyulai Szentháromság-kápolna tornyának hosszú ideje húzódó felújítása.
behir/Gulyás Gergő
A felújítást mintegy 30 millió forintból végezték el, az összeg felét a szeged-csanádi egyházmegye biztosította állami forrásból; a másik felét az önkormányzat kapta meg támogatásként a Miniszterelnökségtől - közölte hétfőn Kiss-Rigó László, a szeged-csanádi egyházmegye megyéspüspöke és Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP), Gyula polgármestere.
Kiss-Rigó László elmondta, Gyula az egyik kiemelt központja a Szeged-csanádi egyházmegyének, ahol folyamatosak a fejlesztések; a városban várhatóan februárban vagy márciusban adják át a Karácsony János Katolikus Gimnáziumban épülő új tornatermet is.
Görgényi Ernő felidézte, a felújításra még 2021-ben kaptak támogatást a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től, hogy a tornyot réz lemezre cseréljék, ám két dolog is hátráltatta a megvalósítást: időközben az orosz-ukrán háború miatt jelentősen emelkedett a réz ára, illetve a héjazat elbontása után derült ki, hogy a tetőszerkezet is cserére szorul. A katolikus hívek adományaiból meg lehetett volna oldani a felújítást, ám azt a felekezet a németvárosi Szent József-templom korszerűsítésére adta össze. Ezért fordultak Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárhoz segítségért.
A plusz támogatásnak köszönhetően megmaradt a forrás a németvárosi templom talajvíz elleni szigetelési munkálataira is, amelyek előreláthatólag az idei év első felében valósulhatnak meg - tette hozzá.
A gyulai Szentháromság kápolnát az 1738-as, sok áldozatot követelő pestisjárvány túlélőinek adakozásából 1741-ben építették. A templom a jelenlegi formáját 1930-ban nyerte el, akkor volt egy tűzvész, aminek következtében leégett a torony. A kápolnát 25 éve teljesen felújították kívülről, de a toronyhoz akkor nem nyúltak. A kápolnában rendszeresen miséznek napjainkban is vasárnap esténként.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Orbán Viktor felidézte azt is, hogy fiataloknak gondolták őket a politikához, mire ő azt mondta, mivel most kezdődik a demokrácia, mindenki egyidős. "Antall pont annyit tud a demokráciáról, mint mi".
Az Európai Unió energiaminiszteri tanácsa után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elárulta, hazánk Szlovákiával közösen vétózta meg a Zelenszkij-Von der Leyen tervezetet.
A Világbank legfrissebb becslései szerint, a háború 2024 végéig már több mint 175 milliárd dollár közvetlen kárt okozott Ukrajna épületeiben és infrastruktúrájában.