A hagyományosan a Rákóczi-pincében tartott ünnepségen Závogyán Magdolna emlékeztetett, a 2022-es tábor az emlékezés és a számvetés jegyében telt el, "öt hosszú évtized immár saját történelemmel ajándékozta meg ezt a fórumot".
2023. augusztus 15. 06:15
Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára beszédet mond az ötvenegyedik alkalommal megrendezett Tokaji Írótábor megnyitóján 2023. augusztus 14-én. MTI/Vajda János
A Tokaji Írótábor ötvenéves produktuma, sajátos története nyilvános vitái és szellemi életre gyakorolt hatásai megkerülhetetlen nemzeti örökséget, értékeket teremtettek - jelentette ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) kultúráért felelős államtitkára az ötvenegyedik alkalommal megrendezett, négynapos irodalmi szakmai találkozó hétfői megnyitóján Tokajban.
A hagyományosan a Rákóczi-pincében tartott ünnepségen Závogyán Magdolna emlékeztetett, a 2022-es tábor az emlékezés és a számvetés jegyében telt el, "öt hosszú évtized immár saját történelemmel ajándékozta meg ezt a fórumot".
Az írótábor a magyar értelmiség egyik legintenzívebb szellemi színterévé vált, szókimondó eszmecseréi, élénk társadalmi reflexiói és merész, kompromisszumot nem ismerő megnyilvánulásai sokak szerint a lakiteleki rendszerváltó mozgalmat vetítették előre - fogalmazott az államtitkár.
Hozzátette, 2021-ben a Hungarikum Bizottság kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánította az írótábort, és bár a tábor elsősorban az irodalmi élet aktuális állapotának elemzését tekinti fő küldetésének, mégis egyfajta szellemi-közéleti agorává változott.
Azt kell a tábor szervezőinek és résztvevőinek vizsgálnia, hogy milyen új utakon akar az irodalom elindulni, milyen strukturális reformok szükségesek ehhez, illetve milyen új lehetőségeket kell megragadnia, hogy megtarthassa identitás- és társadalomformáló erejét - összegezte.
L. Simon László, az írótábor elnöke, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, a rendezvényen a folyamatos változás jegyében egyre frissebb légkörben tudnak találkozni és tanácskozni a hazai irodalmi élet szereplői, írók, költők, műfordítók, irodalmárok és irodalomtörténészek.
Az idei írótábor egyik feladata, hogy a tavalyi, jubileumi ötvenedik év után "bizonyítsuk, hogy van további létjogosultsága ennek a találkozónak" - hangsúlyozta az elnök.
A megnyitón köszöntőt mondott Posta György, Tokaj polgármestere, Horváth Ágnes főiskolai tanár, a Tokaj-Hegyalja Egyetem korábbi rektora és Soltész Márton irodalomtörténész, az írótábor elnökségi tagja.
A megszokott kerekasztal-beszélgetések és szakmai előadások mellett bemutatók, koncertek, borkóstolók és színielőadások színesítik a tábor programját. A tábor végén megtartják a hagyományos domborműavatást és faültetést a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban, majd a rendezvényt zenés felvonulással zárják Tokaj belvárosában.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
A nyár elején több mint harmincezer karkötőt osztottak szét Magyarországon és Kárpát-medence szerte, a hétvégi budapesti rendezvényre pedig ötvenezer darabbal érkeztek. "A kis szalag vékony, de eltéphetetlen, amely identitásunkat, összetartozásunkat és a jövőbe vetett reményünket jelképezi" - fogalmazott Závogyán Magdolna.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
