Megyünk tovább a régi úton, vagy végre a saját kezünkbe vesszük a sorsunkat és komolyan vesszük a saját biztonságunkat? Az európai védelem megerősítése nem elsősorban Ukrajnáról szól. Ez egy több évtizede zajló folyamat, amit most fel kell gyorsítanunk, hatékonnyá kell tennünk - fogalmaz Hölvényi György.
2025. március 14. 13:45
Hölvényi György - fb
Nem túlzás azt mondani, hogy rendkívüli napokon vagyunk túl. A világban zajló események hatására - bár jókora késéssel - de az európai biztonság jövőjének kérdése, az EU védelmi képességeinek megerősítése uralta a napirendet az e heti strasbourgi plenárison. Az Egyesült Államok politikája Trump elnökkel új irányt vett, a hangsúly megváltozott.
A kérdés most az, hogy Európa hogyan reagál?
Megyünk tovább a régi úton, vagy végre a saját kezünkbe vesszük a sorsunkat és komolyan vesszük a saját biztonságunkat? Az európai védelem megerősítése nem elsősorban Ukrajnáról szól. Ez egy több évtizede zajló folyamat, amit most fel kell gyorsítanunk, hatékonnyá kell tennünk.
Európa biztonságához elengedhetetlen a Közel-Kelet stabilitása, így a héten a szíriai átmenet és újjáépítés ügyét is tárgyaltuk. Parlamenti felszólalásomban elmondtam, hogy az elmúlt napok tragikus eseményei jól jelzik: most nem kisebb a tét, mint Szíria egyben tartása! Európa számára a kulcskérdés a szíriai menekültek mielőbbi hazatérése. A számok megdöbbentők: 2011 óta tizennégy millió szíriai kényszerült elhagyni az otthonát. A jelenlegi helyzet ellentmondásos, de mégis, több mint tíz év után most nyílik tényleges lehetőség arra, hogy érdemben tegyünk Szíriáért, a szíriaiak hazatéréséért.
A hét kellemetlen közjátékaként Magyar Péter a plenáris ülésen kezdett politikai ámokfutásba. Egyszerűen tragikus, hogy több mint hétszáz képviselő előtt próbálta letagadni, hogy az ő aláírásával nyújtották be az Ukrajnának mindent is odaadó határozati javaslatot. Nem a valóság az ellenség, Péter.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
