"Nagyon boldog vagyok, mert szerintem a párizsi olimpián ilyen idő kell majd mindenképpen a középdöntőbe jutáshoz. Ez a hely valahogy mindig jó dolgokat hoz ki belőlem, 2019-ben még uszonyos úszásban a világbajnokságon is szép sikereket értem el – mondta a bajnok.
2024. június 22. 23:04
Az aranyérmes Senánszky Petra a női 50 méteres gyorsúszás eredményhirdetésén a belgrádi vizes Európa-bajnokságon 2024. június 22-én. MTI/Derencsényi István
Senánszky Petra országos csúccsal aranyérmet nyert 50 méter gyorson szombaton a belgrádi Európa-bajnokságon.
Az uszonyos úszásban többszörös világbajnok és Világjátékok-győztes, de már medencés olimpiai indulónak tekinthető Senánszky májusban, a Mare Nostrum-versenysorozat monacói állomásán felállított magyar rekordját egy századdal megjavítva, 24.56 másodperccel diadalmaskodott.
"Nagyon boldog vagyok, mert szerintem a párizsi olimpián ilyen idő kell majd mindenképpen a középdöntőbe jutáshoz. Ez a hely valahogy mindig jó dolgokat hoz ki belőlem, 2019-ben még uszonyos úszásban a világbajnokságon is szép sikereket értem el. Megmondom őszintén, már eléggé vártam a végét, mivel most kapok két nap pihenőt, mielőtt edzőtáborba megyek, a török tengerparton fogok pihenni" - nyilatkozta a harmincéves Senánszky, aki medencés úszóként első Eb-aranyát nyerte egyéniben.
Senánszky sikerét követően a versenyt félbeszakították a szakadó esővel és villámlással érkező vihar miatt.
Eredmények:
női 50 m gyors, Európa-bajnok:
------------------------------
SENÁNSZKY PETRA 24.56 - országos csúcs
2. Teodora Draku (Görögország) 24.59
3. Julie Kepp Jensen (Dánia) 24.79
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
