Az Egyesült Államokban tanuló sportoló Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Bernek Péter és Szabados Béla után az ötödik magyar rövidpályás világbajnok.
2024. december 14. 19:59
A győztes Sárkány Zalán a férfi 800 méteres gyorsúszás döntőjében az úszók rövidpályás világbajnokságán a Duna Arénában 2024. december 14-én. MTI/Illyés Tibor
21 éves magyar versenyző 7:30.56 perces országos csúccsal diadalmaskodott. Sárkány ezzel a magyar küldöttség harmadik érmét szerezte a Duna Arénában, korábban Kós Hubert és a 4×200 méteres női gyorsváltó második lett.
A szombati fináléban a magyar versenyző és az 1500 méteren győztes tunéziai Ahmed Dzsauadi gyorsan ellépett a mezőnytől, már a táv felénél biztos volt, hogy kettejük között dől el a győzelem. Az utolsó 200 méteren már csak az volt a kérdés, hogy Sárkánynak sikerül-e jobb időt úszni, mint a délelőtti „lassabb” futamban a német világklasszisnak, Florian Wellbrocknak, végül 1.34 másodperccel őt is felülmúlta.
Az Egyesült Államokban tanuló sportoló Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Bernek Péter és Szabados Béla után az ötödik magyar rövidpályás világbajnok.
Eredmények, férfi 800 m gyors, világbajnok:
1. SÁRKÁNY ZALÁN 7:30.56 perc
2. Florian Wellbrock (Németország) 7:31.90 (a délelőtti futamból)
3. Ahmed Dzsauadi (Tunézia) 7:31.93
Szabó Szebasztián nem jutott döntőbe 50 méter gyorson. A 28 éves magyar úszó a szombati középdöntőben 21.07 másodperces idővel csapott célba, amivel összesítésben a 15. helyen zárt. Akárcsak az előfutamban, ezúttal is világcsúcsot úszott a kajmán-szigeteki Jordan Crooks, aki a sportág történetében elsőként tört 20 másodpercen belülre, délelőtti 20.08-as rekordját 19.90 másodpercre javította.
Szabó a futamot követően hüledezett Crooks világcsúcsán, saját teljesítményéről pedig elmondta, nyilván szeretett volna döntőbe jutni, de az év végén így is voltak biztató (elődöntős, döntős) úszásai.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
