A Honvéd klasszisnak győzelmét senki sem veszélyeztette, a középdöntős idején viszont csak bő két tizedet javított, de 1:54.43-mal így is megszerezte második aranyát a szerb fővárosban.
2024. június 22. 20:13
A győztes Milák Kristóf a célban férfi 200 méteres pillangóúszás döntőjében a belgrádi vizes Európa-bajnokságon 2024. június 22-én. MTI/Derencsényi István
Milák Kristóf címét megvédve aranyérmet nyert 200 méter pillangón szombaton a belgrádi úszó Európa-bajnokságon.
A szám olimpiai bajnoka, kétszeres világbajnoka és világcsúcstartója a legjobb idővel (1:54.64) várta a finálét, míg Eb-ezüstérmes honfitársa, Márton Richárd harmadikként (1:56.05) készült a döntőre.
A Honvéd klasszisnak győzelmét senki sem veszélyeztette, a középdöntős idején viszont csak bő két tizedet javított, de 1:54.43-mal így is megszerezte második aranyát a szerb fővárosban.
Márton 1:56.07-tel negyedik lett.
Eredmények:
férfi 200 m pillangó, Európa-bajnok:
------------------------------------
MILÁK KRISTÓF 1:54.43 perc
2. Krzysztof Chmielewski (Lengyelország) 1:54.78
3. Michal Chmielewski (Lengyelország) 1:55.51
4. MÁRTON RICHÁRD 1:56.07
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
