A finálé elképesztően szorosan alakult, a két magyar a második és harmadik helyen fordult, és még öt méterrel a vége előtt is a lengyel Jakub Majerski vezetett, a szám olimpiai ezüstérmese és a 200 méter hát magyar világbajnoka azonban egyaránt hamarabb érintette a falat.
2024. június 20. 23:39
Az aranyérmes Milák Kristóf a férfi 100 méteres pillangóúszás eredményhirdetésén a belgrádi vizes Európa-bajnokságon 2024. június 20-án. MTI/Derencsényi István
Milák Kristóf címét megvédve arany-, Kós Hubert pedig ezüstérmet nyert 100 méter pillangón csütörtökön a belgrádi úszó Európa-bajnokságon.
Kós a legjobb, míg Milák a harmadik idővel várta a finálét, igaz, utóbbi még a szerdai középdöntő előtt 10 perccel a 100 méter gyors fináléjában volt érdekelt.
A finálé elképesztően szorosan alakult, a két magyar a második és harmadik helyen fordult, és még öt méterrel a vége előtt is a lengyel Jakub Majerski vezetett, a szám olimpiai ezüstérmese és a 200 méter hát magyar világbajnoka azonban egyaránt hamarabb érintette a falat.
Milák a magyar küldöttség harmadik aranyát szerezte a szerb fővárosban zajló kontinensviadalon.
"Az Európa-bajnokság előtt szó nélkül aláírtam volna ezt az időeredményt, nyilván ez csak ezüstérem, de Kristóf mögött ez sokkal jobban ragyog" - nyilatkozta a vegyes zónában Kós, aki kijelentette, hogy a 200 méter hát mellett ezt a számot is biztosan vállalja a párizsi olimpián. Hozzátette, lehet, hogy még egy száma lesz majd a francia fővárosban.
Eredmények:
férfi 100 m pillangó, Európa-bajnok:
------------------------------------ MILÁK KRISTÓF 50.82 másodperc
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
