Felszínre bukott a hungarofóbia a szélsőbalon. Tudni kell: a hungarofóbia is rasszizmus, annak egyik legvisszataszítóbb változata. A kárpátaljai magyarellenes szélsőség is a munkácsi turult rombolta.
2024. június 13. 10:22
A szobrászi mesterremek – hirado.hu
Szoborparkba száműzné a XII. kerületi Böszörményi út és a Nagyenyed utca találkozásánál található turulszobrot a kerület frissen megválasztott polgármestere, a kutyapárti Kovács Gergely.
A kábítószerfogyasztásáról elhíresült politikus arról beszélt röviddel a megválasztása után, hogy a szobor nem maradhat a jelenlegi helyén.
Kovács úgy fogalmazott: Magyarországon tevékenykedtek „a leggázosabb” nyilasok, akik a szobor közelében működtették a központjukat, és ilyen előzmények után a szoborra is nácik nevét írták a felállításakor.
Az ukrajnai hungarofób szélsőség által lerombolt munkácsi turul – magyarnemzet/Bereczky Tamás
Az ősszel hivatalba lépő városvezető ígérete szerint a legtöbb embernek jó megoldás megtalálására tesznek kísérletet, mert azzal nincs gond, hogy a kerületben legyen a második világháború áldozatainak emlékműve, de nem egy turulszobor alkalmas erre. Hozzátette, az emlékmű sokakat bánt, de keveseknek okoz örömet. A megválasztott polgármesternek Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke hamar megüzente, hogyha megpróbálja eltávolítani a szobrot, akkor azt pártjának szimpatizánsai meg fogják védeni. A pártelnök figyelmeztette a kábítószerfogyasztásáról elhíresült Kovácsot, hogy ne viccelődjön a turullal, mert az a magyarság jelképe, és pártjával arra a sorsra fog jutni, mint az SZDSZ.
Hányattatott sors
A turul, más néven a kerecsensólyom a magyar eredetmondák legendás madara, nemzetünk egyik legfőbb jelképe volt annak több mint ezeréves közép-európai élete során is, kiemelt szerepét a mai napig megtartotta. Az ország számos helyszínén találhatóak turulmadarat ábrázoló köztéri alkotások, többek között Várpalotán és Tatabányán, de még a határokon túl is, például az ungvári vár kertjében. Emellett a Magyar Honvédség és a hazai titkosszolgálatok (Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, Alkotmányvédelmi Hivatal, Információs Hivatal) címereiben is megtalálható a magyar nemzeti öntudat, összetartozás és büszkeség egyik legfőbb jelképe.
Az emlékmű viharos múltra tekint vissza, 2005-ös felállítása óta szinte folyamatosan a balliberális pártok, szervezetek és médiumok célkeresztjében van. Az eredetileg a második világháború hegyvidéki áldozatainak emlékére felállított szobrot számtalanszor akarták elbontatni. A turul körüli vitákat végül 2020 nyarán sikerült csillapítani, amikor a kerület jobboldali vezetése első világháborús emlékművé minősítette át, ezzel megelőzve a további támadásokat.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
