Mátyás király szülővárosában, Kolozsvárt, a Vallászabadság Házában tüntettek ki magyar kiválóságokat.
Utoljára frissítve: 2024. április 6. 09:51
2024. április 6. 09:31
Grezsa Csaba kolozsvári főkonzul beszédet mond a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetések átadásán a kolozsvári Vallásszabadság Házában 2024. április 5-én. MTI/Kiss Gábor
Március 15. kínált alkalmat arra, hogy kolozsvári magyar alkotókat tüntessen ki a magyar állam az erdélyi városban.
Maier-Orosz Judith képzőművész, kétszeres szenior úszó-világbajnok átveszi a Magyar Érdemrend lovagkereszt kitüntetést Grezsa Csaba kolozsvári főkonzultól a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából adományozott állami kitüntetések átadásán a kolozsvári Vallásszabadság Házában 2024. április 5-én. MTI/Kiss Gábor
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
