Késely szerezte a mieink 10. aranyát, amivel a küldöttség beállította minden idők legeredményesebb szereplését, a 2016-os londoni kontinensviadalról, az összéremszámot (26) tekintve pedig a 2012-es debreceni Eb termését érte be.
2024. június 24. 20:39
Az aranyérmes Késely Ajna a női 400 méteres gyorsúszás eredményhirdetésén a belgrádi vizes Európa-bajnokságon 2024. június 23-án. MTI/Derencsényi István
Késely Ajna aranyérmet nyert 400 méter gyorson a belgrádi úszó Európa-bajnokság vasárnapi zárónapján.
A szerb fővárosban 800 méteren aranyérmes - ezzel élete első egyéni felnőtt aranyát bezsebelő - magyar versenyző a második idővel (4:14.13 perc) várta a finálét.
A 22 éves magyar úszó 300 méternél érte be a cseh Barbora Seemanovát, a hajrában pedig már nem is engedte maga elé riválisát és 4:06.56 perces idővel diadalmaskodott.
Késely szerezte a mieink 10. aranyát, amivel a küldöttség beállította minden idők legeredményesebb szereplését, a 2016-os londoni kontinensviadalról, az összéremszámot (26) tekintve pedig a 2012-es debreceni Eb termését érte be.
"Az edzőm, Kovács Ottó azt mondta a döntő előtt, hogy a jelenlegi fizikai állapotomban olyan 4:08-as időre lehetek képes, de ha fejben rendben lesznek a dolgok, akkor lehet jobb. Szerencsére kétszáz méter körül láttam, hogy Seemanova lassul, én pedig jó erőben éreztem magam, így sikerült felzárkóznom. Ráadásul jól jött ki, hogy éppen a jobb oldalamon úszott, mivel én arra tudom gyorsabban venni a levegőt. Nagyon boldog vagyok, hogy a végén a hajrá is sikerült" - nyilatkozta Késely a vegyes zónában.
Eredmények:
női 400 m gyors, Európa-bajnok:
---------------------------------
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
