Egy diplomata ellenben azt mondta a brüsszeli portálnak, hogy Orbán Viktor okosan taktikázott, mert pontosan tudta, meddig mehet el anélkül, hogy a megtorlást kockáztatná.
2024. július 11. 09:37
Leyen, aki még mindig nem számolt el a covidos, korrupciógyanús ügyeivel – mandiner/AFP/Dursun Aydemir
A hetes cikkely szerinti eljárás megindításával és a miniszteri találkozók bojkottjával büntetnék Magyarországot az Európai Unióban, ha már a soros elnökségét nem tudják elvenni.
Példátlan verbális „verést” kapott Ódor Bálint, Magyarország EU-megbízottja Orbán Viktor békemissziója miatt – írja a Politico. A lap által idézett, természetesen csak név nélkül nyilatkozó diplomaták szerint a magyar miniszterelnök szembement az Európai Tanács szellemével, ezzel pedig megsértette az Unió egységét.
Jean Asselborn volt luxemburgi külügyminiszter amiatt szomorkodott, hogy nem lehet lerövidíteni Magyarország soros elnökségét, mert az EU Bírósága nem hagyná, Riho Terras észt EP-képviselő viszont ezekben az órákban is támogatást gyűjt, hogy indítsák el a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország ellen.
Egy másik diplomata ellenben azt mondta a brüsszeli portálnak, hogy Orbán Viktor okosan taktikázott, mert pontosan tudta, meddig mehet el anélkül, hogy a megtorlást kockáztatná. Többen „gyakorlatias következményekkel" fenyegetőztek, például a Budapest által szervezett informális miniszteri találkozók bojkottálásával. A soros magyar elnökség keddi ülésére mindössze nyolc ország küldött képviselőt, több nagykövet pedig az augusztus végi külügyminiszteri egyeztetés kihagyását javasolta.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
