"Itt mindenkinek megvolt a maga szerepe, az enyém az, hogy a fiúk után egyfajta hullámtörő legyek, hogy Nikinek a végén sima vize legyen és egy jót tudjon hozni. Szerintem ez összejött, megérdemeltük az aranyérmet" - mondta Ugrai Panna.
Utoljára frissítve: 2024. június 22. 00:01
2024. június 21. 23:42
Kós Hubert, Szabó Szebasztián, Ugrai Panna és Pádár Nikolett (b-j), az aranyérmes magyar vegyesváltó tagjai a 4x100 méteres gyorsúszás eredményhirdetésén a belgrádi vizes Európa-bajnokságon 2024. június 21-én. MTI/Derencsényi István
A Kós Hubert, Szabó Szebasztián, Ugrai Panna, Pádár Nikolett összeállítású 4x100 méteres vegyes gyorsváltó aranyérmet nyert pénteken a belgrádi úszó Európa-bajnokságon.
Az egység 3:25.69 perces idővel diadalmaskodott, ezzel megszerezte a magyar csapat ötödik aranyérmét a szerb fővárosban.
Az érmeket Madaras Norbert, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, az európai szövetség bureau tagja adta át.
"Itt mindenkinek megvolt a maga szerepe, az enyém az, hogy a fiúk után egyfajta hullámtörő legyek, hogy Nikinek a végén sima vize legyen és egy jót tudjon hozni. Szerintem ez összejött, megérdemeltük az aranyérmet" - mondta Ugrai Panna.
"Nagyon durva volt, de láttam, hogy a fiúk tartották a lépést. Egyéniben harmadik voltam, így tudtam, hogy be tudom hozni aranyra a váltót és így is lett" - értékelt az MTI-nek Pádár Nikolett.
Eredmények:
4x100 m vegyes gyorsváltó, Európa-bajnok:
-----------------------------------------
MAGYARORSZÁG (KÓS HUBERT, SZABÓ SZEBASZTIÁN, UGRAI PANNA, PÁDÁR NIKOLETT) 3:25.69 PERC
2. Lengyelország 3:26.53
3. Németország 3:27.01
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
