Ábrahám Minna elárulta, egyáltalán nem görcsöltek rá a fináléra, jókedvűek voltak a döntő előtt és sikerült érvényesíteniük a papírformát. Hozzátette: ha tovább fejlődnek, akkor ez az egység olimpiai döntős is lehet.
2024. június 19. 21:12
Ugrai Panna, Senánszky Petra, Ábrahám Lilla Minna és Pádár Nikolett (b-j), az aranyérmes női 4x100 méteres gyorsváltó tagjai a női 4x100 méteres gyorsúszás versenyszámának eredményhírdetésén a belgrádi vizes Európa-bajnokságon 2024. június 19-én. MTI/Derencsényi István
A Senánszky Petra, Ábrahám Minna, Ugrai Panna, Pádár Nikolett összeállítású 4x100 méteres női gyorsváltó országos csúccsal aranyérmes lett szerdán a belgrádi úszó Európa-bajnokságon.
Az egység 3:36.77 perces idővel nyerte a finálét, ezzel a 2009-es római "cáparuhás" 3:37.64-es, a Dara Eszter, Verrasztó Evelyn, Mutina Ágnes, Hosszú Katinka négyes által tartott rekordot adta át a múltnak.
"Nagyon örülök, hogy megcsináltuk, dühösen jöttem le az uszodába, tudtam, hogy képesek vagyunk erre. Büszke vagyok a lányokra, mert mindenki hatalmasat úszott" - nyilatkozta Pádár, aki délelőtt fő számában, 200 méter gyorson éremesélyesként csak a harmadik magyar volt, így nem jutott középdöntőbe.
"Hálás vagyok a lányoknak, hogy ilyen ajándékot adtak nekem 30 évesen, én abban bíztam, hogy majd az olimpián úszunk országos csúcsot, de remélem, ott újra sikerül, mert szeretnénk még javulni" - mondta Senánszky Petra.
"Boldog vagyok, hogy reggel sikerült olyan időt elérnem, amivel ott lehetek majd az olimpiai váltóban, és mindenkinek egy jó visszajelzés, hogy tudok jól úszni" - tette hozzá Ugrai.
Ábrahám Minna elárulta, egyáltalán nem görcsöltek rá a fináléra, jókedvűek voltak a döntő előtt és sikerült érvényesíteniük a papírformát. Hozzátette: ha tovább fejlődnek, akkor ez az egység olimpiai döntős is lehet.
Eredmények:
női 4x100 m gyorsváltó, Európa-bajnok:
---------------------------------------
MAGYARORSZÁG (SENÁNSZKY PETRA, ÁBRAHÁM MINNA, UGRAI PANNA, PÁDÁR NIKOLETT) 3:36.77 perc - országos csúcs.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
