Dr. Latorcai János: A békére nem az állami szuverenitás jelent veszélyt
Magyarország, mint a világ tíz legnyitottabb gazdaságának egyike nem érdekelt a blokkosodásban, de érdekelt abban, hogy a nemzetközi intézményrendek kommunikációs csatornaként működjenek - rögzítette dr. Latorcai János.
2025. július 31. 13:03
A békére és a prosperitásra nem a még megmaradt állami szuverenitás jelenti a veszélyt, hanem a nemzetközi intézmények átpolitizálódása és a reformfolyamatok megakadása - hangsúlyozta Dr. Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke szerdán Genfben, az ENSZ felújított üléstermében, a Parlamenti Elnökök 6. Világkonferenciáján.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Főtitkár Úr! Excellenciás Hölgyek és Urak! Tisztelt Képviselőtársak! Felbolydult világunk rendje recseg és ropog. A háborúk, a nemzetközi intézmények iránt csökkenő bizalom, a migráció és a klímaváltozás egyre kezelhetetlenebbé válnak, a multilaterális intézmények többségében megrekedtek a reformok, a nemzetközi szerződések pedig egyre gyengébb biztosítékai a békének.
Egyesek úgy vélik, hogy mindennek az egyes államok szuverenitásának túlzott előtérbe kerülése az oka, míg mások úgy látják, hogy mindezt egy most születő, blokkokra épülő új világrend kialakítása érdekében tett lépések okozzák.
Meggyőződésem, hogy a békére és a prosperitásra nem a még megmaradt állami szuverenitás jelenti a veszélyt, hanem a nemzetközi intézmények átpolitizálódása és a reformfolyamatok megakadása.
Magyarország, mint a világ tíz legnyitottabb gazdaságának egyike nem érdekelt a blokkosodásban, de érdekelt abban, hogy a nemzetközi intézményrendek kommunikációs csatornaként működjenek.
Meggyőződésem, hogy az ENSZ valamennyi szervezete és mechanizmusa ebből a célból jött létre és büszke vagyok arra, hogy hazám, Magyarország 70 éves tagsága alatt ehhez több alkalommal is hozzájárult, többek között azzal, hogy részt vett az Interparlamentáris Unió megalapításában.
Az ENSZ fennmaradása és hatékony működése mindannyiunk érdeke, ezért az Interparlamentáris Uniónak, mint a szervezet parlamenti dimenziójának döntő szerepet kell vállalnia a reformok kimunkálásában és közvetítésében a tagállami parlamentek felé.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szeretném felhívni szíves figyelmüket XIV. Leo pápának a Vallások Közötti Párbeszédről szóló 2. Parlamenti Világkonferencia alkalmával elhangzott gondolatára miszerint „Most van itt az ideje a párbeszédnek és a hídépítésnek.”
Ez az idézett esemény nemcsak a vallások közötti párbeszéd megerősítését szolgálta, hanem felhívta a politikusok figyelmét a közjó és az igazságosság garantálásának szükségességére, kiemelve, hogy a békét nem csak a fegyveres konfliktusok, hanem a társadalmi igazságtalanság is veszélyezteti.
Tegyük magunkévá ezt a gondolatot és akkor lesz remény arra, hogy garantáljuk a békét és a prosperitást a világ számára.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
A beszédről az MTI tudósítása az alábbiakban olvasható:
Dr. Latorcai János: A fegyveres konfliktusok mellett a társadalmi igazságtalanságok is veszélyt jelentenek a békére
A fegyveres konfliktusok mellett a társadalmi igazságtalanságok is veszélyt jelentenek a békére, ezek megszüntetése is rendkívül fontos, mert jelentős tömegeket érinthetnek - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön az MTI-nek. Az Országgyűlés alelnöke a Parlamenti Elnökök 6. Világkonferenciáján vett részt Genfben, amelyet július 29-31. között rendeztek meg.
Latorcai János elmondta: a rendezvény az Interparlamentáris Unió keretein belül zajlik, az első ilyen tanácskozást 2000-ben rendezték, és ez a mostani a hatodik alkalom, hogy találkoznak.
Az Interparlamentáris Uniónak 181 ország a tagja és közel ötven ezer parlamenti képviselő közös fóruma. A mostani tanácskozásra 103 házelnök, 39 parlamenti alelnök érkezett 116 országból, hat társult országból és 14 megfigyelő államból. A világkonferencia napirendjén a „felbolydult” világrend és a béke, a prosperitás szerepelt központi témaként, illetve szóba kerültek az innovációval összefüggő témák is.
A magyar parlament alelnöke kiemelte: alapvetésként hangzott el, hogy „felbolydult világunk rendje recseg és ropog”. A nemzetközi intézmények iránt egyre csökken a bizalom, a migráció, a klímaváltozás egyre kezelhetetlenebbé válik, a multilateriális intézmények többségénél megrekedtek a reformok, a nemzetközi szerződések egyre gyengébben biztosítják a békét - sorolta.
Voltak, akik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy egyes államok szuverenitásának túlzott előtérbe kerülése okoz nemzetközi szinten számos problémát, míg mások arra figyelmeztettek, hogy épp a blokkokra épülő új világrend kialakulása jelent gondot - közölte.
„A mi véleményünk szerint a békére és a prosperitásra a még megmaradt állami szuverenitás nem jelent különösebb veszélyt, sokkal nagyobb problémának látjuk a nemzetközi intézmények átpolitizálódását és az intézményi reformfolyamatok megakadását” - mutatott rá Latorcai János.
A résztvevők hitet tettek amellett, hogy az ENSZ-re szükség van, és eredeti céljainak megfelelően ma is a békére és az emberiség együttműködésére kell törekednie. Ugyanakkor mindenki hangsúlyozta, hogy az Interparlamentáris Uniónak - mint az ENSZ parlamenti dimenziójának - döntő szerepet kell vállalnia a reformok kialakításában és közvetítésében a tagállami parlamentek felé - közölte.
Latorcai János elmondta, három ponton tettek javaslatot a zárónyilatkozat módosítására. Az első az volt, hogy az illegális migráció semmiféleképpen nem követendő út, erre azonban „nem volt vevő” az előkészítő bizottság.
A másik javaslat a sokszínűség értelmezését érintette. A multilateralizmus nagyon fontos, de ez önmagában nem jelenti csak a sokszínűséget, és nagyon sokszor a nemi sokszínűség kivetítését lehetett észrevenni a szövegben, ezért pontosítást javasoltak - tette hozzá.
A harmadik javaslat egyértelmű siker volt és be is került a zárónyilatkozatba: XIV. Leó pápa a közelmúltban a vallások közötti párbeszédről szóló világkonferencián arról beszélt, hogy nincs idő a töprengésre, most van itt az ideje a párbeszédnek és hídépítésnek, mert ha ezt elmulasztják, nem lehet tudni, mi vár az emberiségre. Fel kell hívni a politikusok figyelmét, hogy a közjó és az igazságosság garantálására alapvető szükség van, enélkül nem lehet jövőt építeni. A békét nemcsak a fegyveres konfliktusok, hanem a társadalmi igazságtalanságok is veszélyeztetik, ezek megszüntetése is rendkívül fontos, mert nagy tömegeket érinthetnek - mondta a kereszténydemokrata politikus.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Munkásságodat a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével (2005) és Czine Mihály-díjjal (2009) ismerték el. Az utóbbi másfél évtizedben Te már odaátra gyűjtöttél érdemeket. (Korábban is azt tetted!) Rád igaz, hozzád illő igehely: „A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam…” (2Tim 4, 7-8)
Orbán Viktor hangsúlyozta: mivel ez olyan hitelkonstrukció, ahol meghatározták a legmagasabb négyzetméterárat, ezért "ez nem a luxuslakásokat, meg a nagy lakásokat fogja megdobni".
Patrick Deneen, a University of Notre Dame professzora, politikai filozófus elmondta, Donald Trump amerikai elnök kemény tárgyalófél, hiszen az üzleti életből érkezett. Az unióval kötött kereskedelmi megállapodáson áttűnik, hogy számára Amerika az első, és a nemzeti preferenciára kell fókuszálni - fogalmazott.