A kereszténységet nemcsak fizikai fenyegetések érik szerte a világban, hanem politikailag is hatalmas nyomással, kihívásokkal szembesül, a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás pedig kulturális és terrorfenyegetettséget is jelent - mondta Varga Judit.
2023. október 30. 22:32
A londoni Magyar Ház – szeretlekmagyarorszag
A kereszténység a világ legnagyobb, legbefolyásosabb, egyben legüldözöttebb vallása, és a hétfő este Londonban megnyílt Kereszt-tűzben című kiállítás - amely az üldöztetésnek kitett keresztények helyzetét mutatja be - a kereszténység melletti kiállás nagyon erős üzenetét hordozza - mondta a rendezvényen az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke.
Varga Judit a kiállítás helyszínén, a Londoni Magyar Házban a közmédiának nyilatkozva úgy fogalmazott: amikor Magyarország az Európai Unióban az Európa jövőjéért aggódó migrációs politikát képviseli, annak része a Hungary Helps (Magyarország segít) címmel meghirdetett program is.
"Nemcsak a levegőbe beszélünk ugyanis, amikor azt mondjuk, hogy a migrációt kiváltó okokat kell kezelni, és nem a problémákat, nem a konfliktusokat kell Európába hozni" - jelentette ki a bizottsági elnök.
A kereszténységet nemcsak fizikai fenyegetések érik szerte a világban, hanem politikailag is hatalmas nyomással, kihívásokkal szembesül, a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás pedig kulturális és terrorfenyegetettséget is jelent - mondta Varga Judit.
Hangsúlyozta: a Londonban hétfőn este megnyílt kiállítás a politikusok felelősségére is rávilágít. A konkrét segítség mellett ugyanis a politikai szerepvállalásra és kiállásra is nagyon nagy szükség van, mivel a fősodorbeli politikai irányzatok igyekeznek elnyomni a keresztények hangját.
A következő európai parlamenti választásokon "egy feladatunk van: az, hogy bátran kiálljunk értékeink mellett és megmutassuk, hogy van működő alternatíva, az európai életmód védelme a tét. Ha elveszítjük kereszténységünket, elveszítjük önmagunkat" - mondta Varga Judit.
A londoni kiállítás megnyitóján a bizottsági elnök beszédet is mondott, amelyben úgy fogalmazott: nem szabad elfeledkezni arról, hogy Európában a kereszténység, a keresztény örökség és hagyomány az a közös nevező, amely lehetővé teszi a nemzetállamok közötti szélesebb együttműködést.
Varga Judit hozzátette: Magyarország azon kevés európai nemzet közé tartozik, amelyeknek volt bátorságuk ahhoz, hogy belefoglalják alkotmányukba, alaptörvényükbe keresztény mivoltukat.
Hozzátette: a jelenlegi időszakban, amikor a nyugati civilizáció súlyos demográfiai válsággal kénytelen szembenézni, Magyarország a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás helyett a család intézményében bízik.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
