Varga Judit az uniós tagállamok nemzeti parlamenti EU-bizottsági elnökeinek hálózata (Cosac) által szervezett tanácskozáson vett részt a vallóniai Namur városában, ahol ismertette a júliusban kezdődő magyar uniós elnökség terveit.
2024. január 15. 22:16
x.com
A magyar uniós elnökség prioritásai közé tartoznak a demográfiai kihívások és a versenyképesség - hangsúlyozta Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának fideszes elnöke hétfőn az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.
Varga Judit az uniós tagállamok nemzeti parlamenti EU-bizottsági elnökeinek hálózata (Cosac) által szervezett tanácskozáson vett részt a vallóniai Namur városában, ahol ismertette a júliusban kezdődő magyar uniós elnökség terveit. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos az uniós bővítés kérdése.
"Magyarország harminc éve kötötte meg a társulási megállapodásait az EU-val. A 2004-ben csatlakozott visegrádi országoknak közel 4 évet kellett várni arra, hogy érdemben eljussanak a csatlakozási tárgyalások megnyitásáig, és utána még tíz évbe telt az, hogy tagokká váljanak" - mutatott rá.
Kiemelte: a nyugat-balkáni országok immáron 20 éve várakoznak, hogy tagállamok lehessenek, ezért a csatlakozásukkal kapcsolatban az érdemeken alapuló elvet kell alkalmazni. "A bővítés kapcsán el kell kerülni a kettős mércét és a gyorsítópályát" - hívta fel a figyelmet.
cosac
Varga Judit nyomatékosította, hogy Magyarország teljes szolidaritást vállalt Ukrajnával, a háború kitörése óta mintegy másfél millió menekült lépte át a magyar határokat, hangsúlyozta azonban, hogy a bővítési elvektől nem lehet függetlenedni.
A fideszes képviselő arra is kitért, hogy a "brüsszeli és strasbourgi buborékokban" az Európai Parlament ismét megpróbálja a feszültséget kelteni Magyarországgal kapcsolatban.
"Kicsit fellélegezhettünk, mert az igazságügyi csomagot elfogadtattuk az Európai Bizottsággal, és kaptunk egy nagyon jó brüsszeli osztályzatot. Úgy vélem, hogy most Magyarország rendelkezik a legmodernebb, európai sztenderdeknek megfelelő igazságügyi rendszerrel, így hozzá is tudtunk jutni a 10,2 milliárd uniós forráshoz. Mindeközben az Európai Parlament baloldali többsége, amely arra építi a politikai karrierjét, hogy Magyarországot támadja, most egy újabb frontális támadásra készül, a 7-es cikkely azon részét szeretnék megnyitni, amely a szavazati jog megvonásával jár" - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: erre az Európai Parlamentnek nincs joga, mert ilyen típusú eljárást csak a Tanács indíthatna, vagy az Európai Bizottság.
"Itt bizonyosodik be leginkább, hogy egy politikai zsarolóeszközt használnak, hiszen most már az uniós bizottságnak se hisz az Európai Parlament. Innentől egyértelmű, hogy nyílt politikai támadásról van szó, a 7-es cikkelyes eljárás leple alatt" - fogalmazott a képviselő.
Namur Vallóniában – guideoftheworld.net
Ukrajna 50 milliárdos uniós támogatásával összefüggésben a politikus azt mondta: amellett, hogy ezt a tervet Magyarország racionális érvekkel kritizálta a tavaly decemberi uniós csúcson, folyamatosan konstruktív javaslatokat fogalmazott meg, köztük például azt, hogy a támogatást az uniós költségvetésen kívül kellene megoldani, és nem felborítani annak egyensúlyát. Mint mondta, több kérdés felmerül a támogatás összegét és időtartamát tekintve, továbbá "a demokrácia szabálya is megkövetelné, hogy a döntéssel várják meg az uniós választásokat".
Varga Judit szerint az európai választási trendek is igazolják, hogy az európaiak a magyarok véleményét erősítik a legfontosabb kérdésekben. "Változásra van szükség, és a szuverenista erők lehetnek ennek a katalizátorai. Nagyon fontos, hogy jobboldali győzelem által fordítsunk Európa sorsán, leállítsuk az ideológiavezérelt politikát, amely jelenleg az uniós intézményekben dominál, és akkor lehet, hogy talán 50 év múlva is ráismerünk Európára" - hangoztatta a fideszes politikus.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
A Szentírás terjesztésében – ami alapvető keresztény feladat, misszió – történelmi fordulat következett be: először olvasnak világszerte többen digitális Bibliát, mint nyomtatott példányt – derül ki a United Bible Societies (UBS) legfrissebb, 2024-es statisztikai jelentéséből.
A kereszténydemokrácia aktuálisabb, mint valaha – ezt tükrözi többek között Robert Francis Prevost, azaz XIV. Leó pápa névválvasztása is. (Elődje, XIII. Leó pápa volt az, aki az 1891-es Rerum novarum enciklikájával lerakta az egyház modern társadalmi tanításának alapjait, amely a munka, a tőke és a társadalmi igazságosság összefüggéseit tárgyalja a „hódító” liberalizmus és szocializmus korszakában).
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
