Kárpád-medencei ünnep a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem rendezvény. Gyökerei a magyar ősi művelődésbe nyúlnak vissza.
Utoljára frissítve: 2024. április 19. 17:17
2024. április 19. 13:45
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepségén a partiumi Kaplonyban 2024. április 19-én. MTI/Czeglédi Zsolt
A Magyarok kenyere - 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a romániai Kaplonyban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a település határában zöldülő búzamező mellett tartott ünnepségen azt mondta, a Magyarok kenyere ünnep, a búza- és kenyérszentelés ünnepe az egységről szól, a magyar nemzet egységéről.
A Magyarok kenyere annak az egységnek a szimbóluma, hogy bárhol is élünk a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, ugyanannak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai - hangoztatta.
Bárhol teremjen is a 15 millió búzaszem, ha kenyér lesz belőle, már nem lehet szétválasztani, hogy melyik szem honnan került bele - mondta Semjén Zsolt megjegyezve, hogy a különböző magyarlakta területeken termett búzaszemekből készült kenyér jól szimbolizálja a magyar nemzet egységét.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta: a Magyar kenyér program bizonyítja, hogy a magyarság összetartó közösség.
Azt mondta, a földművelésnek ritmusa van, ami a természet rendjéhez igazodik. Fontosnak nevezte, hogy megmutassák az embereknek az agrárium világát, mert sokan nem tudják mennyit kell a gazdáknak a földeken, az állatok között dolgozni ahhoz, hogy élelem kerüljön az asztalra.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke köszönetet mondott a Kárpát-medencei gazdáknak, akik megtermelik a kenyérnek valót. Azt mondta: nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő mindenen átsegít.
A gazdaember élni akar, alázattal végzi a munkáját, érzi a felelősségét a nemzetért, minden egyes polgárért - hangsúlyozta Jakab István, s jelezte a Magyarok kenyere program keretében már százezer rászorulót tudnak segíteni évente, támogatják nehéz helyzetükben a kárpátaljai magyarokat és az árvákat is.
Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a négyszázezer tagot tömörítő szervezet nevében mondott köszönetet a gazdáknak, akik akkor támogatták felajánlásaikkal a programot, amikor nehéz helyeztben voltak, amikor aszály tizedelte a termést. A sarjadó vetés a folytonos megújulást, az aranyló kalász a bőséget jelképezi, a búzából készült kenyér pedig életben tart bennünket - mondta.
Magyar Lóránd Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője azt mondta, jelképes helyszín a búzaszentelésre Kaplony. A településhez tartozó földek 80 százaléka mezőgazdasági terület, több mint 140 gazdaság működik a faluban, s a gazdák 80 százaléka fiatal.
A beszédek után az egyházak képviselői megszentelték, illetve megáldották a kaplonyi búzatáblákat.
A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepsége a partiumi Kaplonyban 2024. április 19-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Trump követeli minden olyan rendelkezésnek az eltávolítását, amelyeket ő „éghajlatváltozással” foglalkozónak tart, vagy „környezetvédelmi, társadalmi és irányítási” kezdeményezésekhez, „környezeti igazságossághoz”, „szén-dioxid-kibocsátáshoz vagy üvegházhatású gázokhoz”, valamint büntetések vagy szén-dioxid-adók beszedésére szolgáló forrásokhoz kapcsolódnak.
A magyar kormány legfontosabb célja a nemzetegyesítés - hangsúlyozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a csángómagyar közösség helyzetéről szóló konferencián szerdán az Országházban.
Orbán Viktor a Türk Államok Szervezetének informális budapesti csúcstalálkozója kapcsán emlékeztetett, az ukránok lezárták az Oroszországból Magyarországra jövő csővezetékrendszert, ami Magyarországot egy lehetetlen, sőt, tragikus helyzetbe sodorta volna, amennyiben a türk államokkal a megelőző években nem alakítottunk volna ki mély együttműködést.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
