pixabay

Donald Trump ígéretet tett arra, hogy egyetlen nap alatt véget vet az ukrajnai háborúnak. Nem sikerült elérnie, és ezidáig vámpolitikája is kudarcosnak tűnik. Mindezek miatt számos európai ellenfele gúny tárgyává teheti őt. Trump egyik sikerét azonban hatalmas hallgatás övezi. 100 nap alatt megváltoztatta az éghajlatot. De nem úgy, ahogy az Olvasó elsőre gondolná. Az elnök szétzúzta az amerikai energiapolitikát uraló klímadogmát.

Mindössze három hónap alatt újraértelmezte az energiapolitika irányát, mind hazai, mind nemzetközi szinten. E klímaváltozás nem a légkörben, hanem a három évtizednyi korlátozó és gyakran irreális klímapolitika által formált ideológiában megy végbe. Az „energiabüszkeség” zászlaja alatt Trump felborította a fennálló rendet azzal, hogy fosszilistüzelőanyag-támogató politikát vezetett be, miközben lerombolta elődje, Joe Biden „zöld” politikáját. E változtatás fordulópontot jelent Amerika energiaforrásainak kezelésében és a globális energiapolitikában. Vizsgáljuk meg ennek a stratégiának a kulcsfontosságú elemeit és annak következményeit több országra, és általános jelleggel az EU-ra nézve!

 

Samuel Fufary, a cikk szerzője - vannes

Átalakult politikai légkör: szakítás a klímaizmussal

Trump-féle új energiapolitika érvényesítésének első jelképes megnyilvánulása az volt, hogy az USA kilépett a dekarbonizációról szóló Párizsi Megállapodásból. E kilépést még első ciklusa alatt indította el, és a Fehér Házba való visszatérésekor megerősítette. Trump a megállapodást az Egyesült Államok gazdasági szuverenitása elleni támadásnak tekinti, egyfajta „új zöld átverésnek”, aminek célja az iparosodott országok megbüntetése olyan szereplők javára, mint Kína és India. Döntésének egyértelmű üzenete az, hogy az Egyesült Államok a továbbiakban nem veti alá magát olyan nemzetközi klímapolitikának, amelyet a gazdasági és az energetikai versenyképességre nézve károsnak tart.

Donald Trump valójában nemcsak kilépett a Párizsi Megállapodásból, hanem teljes energiapolitikai reformot is végrehajtott: a prioritást a fosszilis tüzelőanyagokra összpontosítja, újraélesztve az elhanyagolt „tisztaszén” szektort, és ellenezve mindazokat a nemzetközi és tagállami kezdeményezéseket, például a kaliforniaiakat, amelyek elfojtják az amerikai energiafejlesztést. Ez a sokat vitatott álláspont az amerikai versenyképesség és energiabiztonság helyreállítását célozza.

Ami nem csupán védekező magatartás. Trump frontális támadást indított a fosszilis tüzelőanyagokat ellenző szakpolitika ellen, „károsnak és veszélyesnek” nevezve azt. Trump szerint az efféle víziók figyelmen kívül hagyják a globális gazdaság valós energiaigényét.

Az energiadominancia megvalósítása

Stratégiájának egyik tartópillére a megújuló energiaprojektek támogatásának és állami finanszírozásának jelentős csökkentése.

Az eleinte Elon Musk által vezetett Trump-adminisztráció közel 10 milliárd dolláros csökkentést javasolt az olyan technológiák fejlesztésére szánt finanszírozásban, mint a zöldhidrogén, a szén-dioxid-leválasztás és CO2 -hasznosítás (Carbon Capture, Utilization and Storage, CCUS), valamint az energiatárolás utópiája. Mindezek a csökkentések megkérdőjelezik az olyan óriáscégekkel kötött ikonikus partnerségeket, mint az ExxonMobil és az Occidental Petroleum, amelyek zöld márkaépítési stratégiájuk részeként hajlandóak voltak reklámköltségvetésük kis részét ezekbe a fantázia-kiadásokba fektetni.

Az EU ezzel szemben továbbra is támogatja az olyan technológiákat, mint a „zöld” hidrogén, annak ellenére, hogy a hidrogén elektrolízissel történő előállítása elképesztően drága. Nyomatékot ad ennek az igazságnak az, hogy a nagy befektetési alapok, mint például a BlackRock, úgy döntöttek, leállítják ennek a kémiai őrültségnek a finanszírozását. Miként azt „A hidrogén illúziója” című könyvemben is bemutattam, ez az út energetikai és gazdasági aberráció.

amazon.com

A hidrogént, a vegyipar egyik kulcsfontosságú elemét, nem szabad elégetni csak azért, hogy kielégítsünk egy klímaváltozási hóbortot. Olyan ez, mintha egy Louis Vuitton táskát égetnénk el, hogy melegen tartsuk magunkat: abszurd és kontraproduktív.

A Trump-adminisztráció az Energiaügyi Minisztériumnál (DOE) nyolc és fél ezer munkahely megszüntetését is tervezi.

Végrehajtási rendeletével az elnök utasította a főügyészt, hogy gyűjtse össze az összes olyan törvényt, egyéb szabályozást, állami és helyi eljárásrendet, amelyek akadályozzák a nemzeti energiaforrások felmérését, fejlesztését, behatárolását, termelését vagy felhasználását, és amelyek az alkotmányba ütköznek vagy alkotmányellenesek lehetnek, felülírhatók szövetségi törvény által, vagy más miatt végrehajthatatlanok. Trump követeli minden olyan rendelkezésnek az eltávolítását, amelyeket ő „éghajlatváltozással” foglalkozónak tart, vagy „környezetvédelmi, társadalmi és irányítási” kezdeményezésekhez, „környezeti igazságossághoz”, „szén-dioxid-kibocsátáshoz vagy üvegházhatású gázokhoz”, valamint büntetések vagy szén-dioxid-adók beszedésére szolgáló forrásokhoz kapcsolódnak. Diplomáciai háborút indított olyan tagállamok ellen, mint a „hiábavaló korlátozást” megcélzó Kalifornia.

Trump merész lépéseket tett a kritikus fontosságú, modern technológiákhoz szükséges anyagokból való ellátás biztosítása érdekében is. 2025 áprilisában aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely engedélyezi a bányászat megkezdését az Egyesült Államok kizárólagos gazdasági övezetének vizein. A cél egymilliárd tonna kritikus fontosságú anyag begyűjtése tíz éven belül, beleértve a kobaltban, nikkelben, rézben és ritkaföldfémekben gazdag polimetallikus gumókat. A kormányzat úgy véli, hogy e kezdeményezés egy évtized alatt 300 milliárd dollárral növelheti az amerikai GDP-t, és százezer munkahelyet teremthet. A környezetvédelmi nemkormányzati szervezetek (NGO-k) tengeri kockázatokra hivatkozva tiltakoznak ez ellen az elnöki döntés ellen. Trump szerint azonban az NGO-k jelenítik meg Amerika gazdasági ellenségeit abban a stratégiai kérdésben, hogy Kínát a kritikus erőforrások terén megelőzhessék.

Trump stratégiájának középpontjában továbbra is a fosszilis tüzelőanyagok iránti hatalmas politikai támogatás áll. Ez magában foglalja:

Az olaj- és gázipari beruházások engedélyezési idejének lerövidítését. Doug Burgum belügyminiszter megígérte, hogy mindössze 14 napon belül kiadják az engedélyeket.

A tisztaszén-ipar újjáélesztését a meglévő infrastruktúra korszerűsítésére irányuló támogatásokkal, bár még nem tudni, hogy ez lehetséges lesz-e, tekintve, hogy a palagáz olcsóbb az energiatermeléshez, mint a szén.

A cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának növelése, különösen az EU-ba, Európa orosz gáztól való függőségének csökkentése érdekében.

Azzal, hogy az Egyesült Államok meghatározó olaj- és gázexportőrré válik, megerősíti geopolitikai befolyását. Az LNG Európába történő exportja például csökkenti Oroszország befolyását, és erősíti a transzatlanti szövetségeket.

Szembefordulás a külföldi szabályozásokkal

A Trump-adminisztráció támadást indított az uniós szabályozások ellen is. Ezeket Trump fenyegetésnek tekinti az amerikai vállalatokra nézve. Példa erre a Protect USA Act („Védd meg az USA-t” törvény), amely megtiltja a amerikai stratégiai vállalatoknak, hogy megfeleljenek az Európai Unió által előírt ESG (környezeti, társadalmi és irányítási) követelményeknek. E törvény a fosszilis tüzelőanyag- és nyersanyagipar kulcsfontosságú ágazatait védi, egyúttal hangsúlyozza az Egyesült Államok gazdasági szuverenitását.

A kritikus ásványok kitermelésére való összpontosítás azt az óhajt fejezi ki, hogy versenyre keljenek Kínával, amely ország jelenleg a globális ritkaföldfém-ellátási lánc nagy részét ellenőrzi. Saját erőforrásainak biztosítása elengedhetetlen az Egyesült Államok technológiai függetlenségének biztosításához.

Ebben az összefüggésben a stratégiai döntések időszakának megkoronázásának tekinthető, hogy Donald Trump hivatali idejének 100. napján jelentette be az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött, természeti erőforrásokról szóló megállapodást. Ami egyúttal rávilágít az európai politika hibáira is. E megállapodás nem a ritkaföldfémekre vonatkozik, ahogy azt ismételten és tévesen hangoztatják – ritkafémek nem találhatók jelentős mennyiségben Ukrajnában –, hanem a természeti erőforrások széles skálájára, beleértve a földgázt, a mangánt, a titánt és a grafitot. Garantálja Ukrajna számára a fejlődéséhez szükséges kulcsfontosságú beruházásokat, miközben lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy Kína befolyási övezetén kívülről is biztosítsa az ellátást.

A friss események jól mutatják, mennyire megváltoztatta Donald Trump az energiaklímát.

Donald Trump mindössze 100 nap alatt felforgatta az energiapolitikai és geopolitikai légkört, megváltoztatva elődei klímapolitikáját, és egyértelmű energiadominancia-stratégiát vázolva fel. Ez a stratégia pragmatikus logikán alapul: az USA energia-szuverenitásának biztosítása, gazdasági versenyképességének erősítése és az energia geopolitikai eszközként való használása. Ha az EU kitart ideológiai klímapolitikája mellett, fennáll a veszélye annak, hogy egyre inkább marginalizálódik.

A nagy multinacionális vállalat, a BP jól megértette mindezt. Épp most hagyott fel zöldpolitikájával, ami a gyenge teljesítményéhez vezetett, és úgy döntött, hogy kirúgja stratégiai igazgatóját, Giulia Cerchiát, aki a vállalat zöldátállási stratégiája mögött állt. A fenntartható fejlődésért felelős vezetői pozíciót is megszüntetik.

Giulia Cherchia: kiakolbólították... – BP

Mikor fogja az Európai Bizottság megszüntetni ezeket a zöldmunkahelyeket, miként Donald Trump teszi?

Számítottunk áramkimaradásra, és be is következett…

A Trump-adminisztrációnak bizonyára jót szórakozott az atomenergia-ellenes Spanyolország megaláztatásán, amely jelentős összegeket fektetett be a nap- és a szélenergiába. Ezek az energiaforrások gyengítőleg hatnak az országos villamosenergia-hálózatra, sőt, az országhatáron túl is, mivel Portugáliát és Franciaországot is érintette a válság. A hálózat stabilitását a nagy forgó tömegek, például a hő- és atomerőművek turbináinak és generátorainak tehetetlensége (inercia) biztosítja. Az időszakosan működő és változékony megújuló energiák képtelenek garantálni ezt az inerciát, ami elengedhetetlen az elektromos rendszerekhez.

A megújuló energiák, amennyiben az energiamixben alacsony részesedésűek, nem jelentenek komoly problémát a hálózat számára, mivel profitálnak a termelés nagy részét kitevő hagyományos berendezések tehetetlenségéből. Amikor azonban a részesedésük meghaladja a 30-40%-ot, az instabilitás kockázata nagyon jelentőssé válik. A 2025. április 28-i áramszünet idején a részarány 75%-ot tett ki! Ezek a döntések megemelték az áramárakat, mivel a felesleges napenergiát negatív áron kellett értékesíteni. A mindeddig követendő példaként emlegetett modell (a hatóságok április 22-én azzal dicsekedtek, hogy 100%-ban megújuló áramot termelnek), súlyos műszaki és gazdasági kudarcnak bizonyult. Ez egy örök példa marad, amit minden mérnökhallgatónak tanulmányoznia kell. Nem kétséges, hogy a Trump-kormányzat ezt az EU-s kudarcot érvként fogja felhasználni az időszakos és változó megújuló energia további aláásására.

Ahogy az Európai Közösség alapító atyái mondták az 1955. júniusi messinai konferencián: „Nincs jövő bőséges és olcsó energia nélkül.” Trump megértette ezt, és megváltoztatta az energiapolitika légkörét. Brüsszel-Strasbourg viszont elfelejtette.

Trump 100 nap alatt átírta a globális energiatérképet – miközben Brüsszel újabb kudarcot élt meg.

Samuel Furfari — 2025. május 8.

***********

Dr. Samuel Furfari több egyetem energia-geopolitika tanára. Jelenleg a londoni ESCP-n tanít, és tiszteletbeli professzor a Madridi Egyetem Műszaki Karán. 2003 és 2021 között a Brüsszeli Szabad Egyetemen oktatott energiapolitikát és geopolitikát. 36 éven át volt az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának vezető európai köztisztviselője. 2019 és 2022 között az Európai Mérnökök és Iparosok Társaságának elnöke volt. 18 könyv és számos cikk szerzője.

 

Forrás:

Első megjelenés: European Conservative, 2025. május 8.
https://europeanconservative.com/articles/analysis/trump-crushes-climate-dogma-as-europe-doubles-down-on-folly/

Francia megjelenés: 2026. május 16.
https://clintel.org/trump-ecrase-le-dogme-climatique-alors-que-leurope-double-la-mise/

Magyar fordítás: Szarka László Csaba (2025. május 20.)