Azt lehet megtanulni a jászoktól, hogy nem szabad tűrni az alávetettséget, az önkényt sem Nyugatról, sem Keletről, továbbá hogy a nemzet jövőjét és a szabadságot nem pénzben mérik, annak "nincs ára", valamint ha a nemzetről, a nemzetségről van szó, akkor teljes összefogás alakul. Manapság is ismerős gondolatok - mondta Kocsis Máté.
2023. július 1. 15:09
Hagyományőrzők kürtöt fújnak a 27. Jász világtalálkozó díszünnepségén Jászdózsán 2023. július 1-jén, a három napon át tartó rendezvény második napján. MTI/Komka Péter
A jászok sosem tűrték az elnyomást sem Nyugatról, sem Keletről - mondta a Fidesz frakcióvezetője szombaton Jászdózsán, a három napon át tartó 27. Jász világtalálkozó második napján tartott díszünnepségen. Kocsis Máté szerint a jászoktól azt is meg lehet tanulni, hogy a nemzet jövőjét és a szabadságot nem pénzben mérik.
A kormánypárti politikus, aki a rendezvény fővédnöke is, elmondta: a világtalálkozó a jászok történelmi hagyományainak ápolásáról, kultúrájuk, öntudatuk megőrzéséről szól.
Emlékeztetett arra, a jászok elődei akkor is a Kárpát-medencében voltak, amikor a többi, később a magyar nemzetséghez sorolt nép még nem. Kevés olyan nagy múltú, kalandos történetű nép van a magyar történelemben, mint amilyen a jász - mondta, megjegyezve: a jászok sosem voltak földesúrnak alávetve, sosem tűrték az elnyomást és csakis a nádornak tartoztak számadással.
Ez az a kiváltáság, érték, erő, amely a jászokban van, és amit "minden más magyarnak meg kell tanulnia" - hangsúlyozta. Felidézte, hogy 1745-ben a jászok a maguk erejéből váltották vissza a szabadságukat 580 ezer rajnai forintért és bár ez az összeg akkor megegyezett az ország teljes éves költségvetésével, kifizették - közölte.
"Mit tanulunk mindannyian magyarok a jászoktól?" - tette fel a kérdést Kocsis Máté.
Szerinte azt lehet megtanulni a jászoktól, hogy nem lehet tűrni az alávetettséget, az önkényt sem Nyugatról, sem Keletről, továbbá hogy a nemzet jövőjét és a szabadságot nem pénzben mérik, annak "nincs ára", valamint ha a nemzetről, a nemzetségről van szó, akkor teljes összefogás alakul. Manapság is ismerős gondolatok - fűzte hozzá.
A frakcióvezető úgy fogalmazott, a jászoktól csak tanulni lehet, "most van igazán szükség a jászok hitére, a jászok elveire és a jászok erejére".
Pócs János, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a rendezvény védnöke a jászokat összetartó közösségnek nevezte. Hozzátette: míg más országok a válságokba beleroppantak, addig "mi, magyarok talpon maradtunk" és ez csak a jászok példája alapján megvalósult összefogásnak köszönhető.
Borbás Zoltán, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés alelnöke (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a jászok őrzik a szülőföld hagyományait és az ősöktől kapott identitást. Ezekből kell erőt meríteni és átadni a következő generációnak - mondta.
Baranyi Sándor, Jászdózsa polgármestere (Fidesz-KDNP) azt mondta: a szülőföld szeretete köti össze a jászokat, a helyben élőket és elszármazottakat.
A rendezvényen részt vettek a jász települések polgármesterei, a jász- és a kunkapitányok.
A Szent Mihály téri díszünnepségen átadták a jászsági és települési díjakat. Az idei Jászságért díjat Mozsár Lászlóné, Jászágó polgármestere (Fidesz-KDNP) kapta.
Szöllősi Sándor leköszönő jászkapitány beszámolója után Kiss Gábor leendő jászkapitány beiktatása következett.
A jászok első világtalálkozóját 1995-ben Jászberényben tartották a jász redemptio, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. A jász önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ottélők azonban ebbe nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.
A hordószónok üvöltözése rombolási szándékot jelzett – és rombolt is. A baloldal elkeseredését mutatta: annyira tanácstalanok, hogy egy pszichésen zavart szerzetet állítanak a hordóra. Ez a programjuk. A baloldalt rombolta a baloldal hordószónoka.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Orbán Viktor elmondta: 2024. június 9-e sorsdöntő nap lesz Európa történelmében. Az az európai választás, amire az utókor majd úgy emlékszik vissza, hogy a "háború vagy béke" kérdésében hozott döntést.
Nagy Gáspár egzisztenciális kockázatot vállalt, meghurcolták, de ő tabukat döntött, megírta és publikálta az 1956-os forradalomról szóló, A Fiú naplójából és az Öröknyár: elmúltam 9 éves című kőkemény verseit – idézi föl a Balassi-kardos költő alakját Babus Antal.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
