Hit, nyelv és kultúra – a nemzet szellemi pillérei
A nemzeti azonossághoz való ragaszkodás példái számukra is megerősítésül szolgálnak, ugyanakkor azt is láthatták, hogy a magyar kormány segítségével mennyi minden újult meg, illetve épült Székelyföldön és szerte Erdélyben – sorolta Soltész Miklós.
2023. június 4. 13:31
A szentegyházi templom oltára – mindenamimagyar
Mind a külhoni magyaroknak, mind a Magyországon élő nemzetiségeknek a hit, a nyelv és kultúra erősítésére van szükségük ahhoz, hogy szülőföldjükön megőrizzék nemzeti identitásukat - hangoztatta a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára vasárnap a székelyföldi Szentegyházán, ahol magyarországi nemzetiségi fiatalokkal együtt vett részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott rendezvényen.
Az esemény kapcsán Soltész Miklós az MTI-nek telefonon elmondta: először szerveztek Magyarország határain kívül alumni-találkozót a magyarországi nemzetiségi középiskolák egykori ösztöndíjasai számára, bemutatandó, hogyan éli meg a magyarság kisebbségi helyzetben a nemzeti összetartozás élményét. Olyan nemzetiségi - többek között horvát, szlovák, román, ruszin - fiatalokról van szó, akik valamelyik magyarországi nemzetiségi középiskolába jártak és a tanulmányaikban elért kiváló eredményükkel, illetve a közösségért végzett munkájukkal érdemelték ki az ösztöndíjat.
A magyar állam teljes mértékben támogatja magyarországi őshonos nemzetiségek tanulását, anyanyelvi környezetben való továbbtanulását - mondta az államtitkár. Hozzátette: a 11 éve indult ösztöndíj-program arra biztatja a fiatalokat, hogy továbbra is szolgálják nemzetiségüket, segíti őket abban, hogy később ők lehessenek nemzetiségük elöljárói, tanítói, kulturális vezetői.
Szerinte az erdélyi utazáson részt vevő mintegy 45 fiatal a gyimesi csángók között, illetve Székelyföld több településén megtapasztalhatta, hogy a trianoni békediktátum óta eltelt 103 év után is "énekeiben, táncaiban, csodálatos nyelvükben megmaradtak a magyarok". Soltész Miklós kifejezte reményét: ez nekik is erőt fog adni Magyarországon, hogy - a magyarsághoz való fontos kötődésen kívül - megőrizzék ahhoz a nemzetiséghez való kötődésüket, amit szüleik, nagyszüleik rájuk hagyományoztak, nyelvben, kultúrában és sokszor a keresztény hitben is, legyen az a katolicizmus, az evangélikus, református egyházhoz, vagy akár az ortodoxiához való tartozás.
Hozzátette: a nemzeti identitáshoz való ragaszkodás példái számukra is megerősítésül szolgálnak, ugyanakkor azt is láthatták, hogy a magyar kormány segítségével mennyi minden újult meg, illetve épült Székelyföldön és szerte Erdélyben: óvodák, templomok, közösségi házak, mindaz, ami a megmaradásukat segíti.
Az egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint a nemzetiségi fiataloknak is feladata az, hogy saját anyaországaik számára - legyen az Horvátország, Szlovákia, vagy Románia - jelezzék: magyarországi megmaradásukhoz anyaországuk támogatására is szükség van, mert "ezt náluk hitelesebben senki nem tudja elmondani".
A szentegyházi Szent András római katolikus templomban tartott vasárnapi szentmisét és a Gábor Áron művelődési házban rendezett nemzeti összetartozás-napi műsort is azzal az üzenettel iktatták a nemzetiségi fiatalok IV. alumni-talákozójának programjába, hogy "ha valahol a hit ott van, a kultúra és a nyelv erős, akkor a megmaradás nem kérdés" - zárta nyilatkozatát az államtitkár.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
Az idő előrehaladtával a falak egyre inkább eltolódtak egymástól, és a falon való minimális átlépést a rendszer már nem büntette úgy, mint a Kádár-korszak korai éveiben, vagy mint a Rákosi-korszakban – elemzi az 80-as évek második felének hazai újságírását Sz. Nagy Gábor történész.
A Vígszínház társulata nevében Lukács Sándor színművész búcsúzott, színészkollégája játékát és közös munkáikat idézte fel. Mint mondta, Tordy Gézában nagy erők lakoztak, nagy dühök és nagy szenvedélyek.
Dibusz Dénes, az FTC kapusa, aki csapattársai, Varga Barnabás és Botka Endre társaságában aktívan is közreműködött a faültetésben, hangsúlyozta: fontosnak érzik, hogy az edzések és a játék mellett a társadalmi felelősségvállalásból is kivegyék a részüket és óvják a környezetet.
„A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
