Kétség az egységben – ilyen volt az EU-csúcs
Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozón egyértelműen felszólította az Európai Bizottságot, hogy oszlassa el Berlin aggályait az e-üzemanyaggal működő belsőégésű motorok kapcsán, és mentességet kérne azok 2035 utáni értékesítésére, kivívva ezzel többek haragját.
2023. március 25. 08:19

facebook

Meglehetősen sok témát érintettek Brüsszelben a csütörtök-pénteki EU-csúcson, ahol az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tagjai találkoztak: volt szó a belsőégésű motorokról, amik 2035 utáni – alternatív üzemanyagos verzióban – való fenntartása mellett természetesen a németek kardoskodtak; ott volt a Kína-Moszkva tengely jelentette fenyegetés, az amerikai bankcsőd Európai hatásától való félelmek, és persze még több és több fegyver az ukránoknak.

A brüsszeli Politico élőben közvetítette a csúcsot, ahol rengeteg minden történt. Bár a csütörtöki napon a figyelmet elsősorban a németek és a belsőégésű motorjaik vitték, a Putyin-Hszi látogatás borzolta a kedélyeket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhívásban csatlakozott, tíz percen keresztül arról győzködve a résztvevőket, hogy a hevesen ellenálló ukránoknak gyorsítsák fel a fegyverszállításokat, „különben elhúzódik a háború”.


Egységről igazán nehéz lett volna beszélni. Külön kiemelte a lap, hogy Emmanuel Macron francia elnök kihagyta az ebédet António Guterres ENSZ-főtitkárnál, sőt a sajtót is kerülte. A Politico úgy tippelt, hogy talán a nyugdíjreform után nem szeretne rivaldafénybe kerülni. Ellenben keményen készült a németekkel való összecsapásra belsőégésű motor fronton, és az álláspontjából nem is igen engedett.

Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozón egyértelműen felszólította az Európai Bizottságot, hogy oszlassa el Berlin aggályait az e-üzemanyaggal működő belsőégésű motorok kapcsán, és mentességet kérne azok 2035 utáni értékesítésére, kivívva ezzel többek haragját.

Óvatosságra intett Giorgia Meloni olasz kormányfő is a témában, és rámutatott: az elektromos autó technológiájához elengedhetetlen a kínaiak akkumulátor-gyártása, ami újabb kitettséget jelentene egy átállásnál, ráadásul, mint a lap megjegyzi, ez a végét jelentené Európa nagy ipari sikertörténetének: a belsőégésű motornak.

Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a Bizottság és Németország között az e-üzemanyagokról és a belsőégésű motorok uniós tilalmáról szóló tárgyalások „fokozódnak”, és megvan az akarat a megoldásra – vagyis maradt a szokásos semmitmondás.

Peking-Moszkva tengely és a háború réme

Természetesen a háború ügye is fontos kérdéseket tartogatott, néhány érdekes gondolattal Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin kínai és orosz elnökök találkozója kapcsán; Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök ugyanakkor meglepően békepárti: szerinte „nagyszerű lenne”, ha Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozhatna és megvitathatna egy közös békekezdeményezést, amit Oroszország és Ukrajna is elfogadna – vagyis beszéljék meg a nagyok.

Emellett az EU Lengyelországgal közösen konferenciát tervez az Oroszország által elrabolt és kitoloncolt ukrán gyermekek felkutatását és hazaszállítását támogatandó – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki találkozók után; hozzátette, mindez teljesen alátámasztja az ICC Putyinra vonatkozó elfogatóparancsát, hiszen ez háborús bűn.

Aztán jöttek az ukrán fegyverek

Ismert, az egymillió lőszer közös szállításáról szóló megállapodás megszületett, mindez faramuci módon az Európai Békeprojekt alatt fut.

A Felvidlka megint túlteljesített: szerette volna, ha 3,5 milliárd euróval növelik az Ukrajnának szállítandó fegyvereket fedező 2 milliárdos, lassan kiapadó fegyveralapot, azonban a mintegy 20 állam támogatása ellenére se ment át a javaslat. Heger a kiszámíthatóságot hangsúlyozta a szállításban, illetve hogy a szlovák cégek remélhetőleg több lőszert állítanak majd elő. Azzal is elbüszkélkedett, hogy a lengyelekkel közösen Pozsony adott először vadászgépeket Ukrajnának.

Szóba kerültek természetesen az amerikai és svájci bankcsőd következményei, elsősorban az euro és az európai bankok kapcsán. Scholz dicsérte az európai bankok stabilitását, és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is igyekezett megnyugtatni mindenkit, mondván, az eurózóna bankszektora „rugalmas és erős”. És ha valamelyik bank bajba kerülne, majd az EKB kisegíti. Még szerencse, hogy 2008 réme már elég messze van.

Orbán Viktor miniszterelnök is bejelentkezett Brüsszelből

Véget ért az EU-csúcs, érkezik a lengyel-magyar együttműködés! A közép-európai országok megállapodtak – jelentette be Orbán Viktor.

mandiner.hu
Címkék:
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • Számháborúzó ütközetek Kijev és Moszkva között
    Nagyotmondás helyett most kicsitmondásról beszélhetünk: semmi értelme nem volt Zelenszkij hazugságának. Leglelkesebb hívei sem vették komolyan, amit mondott. Akkor miért mondhatta?
  • A magyar jellem kincse a nemzeti összetartozás
    "Mert ne legyen kétségünk, a kitelepítések mögött is lehet látni az idegen érdeket, a szovjet akaratot" - jelentette ki Potápi Árpád János, hozzátéve: Gustáv Husák korábbi csehszlovák elnök maga beszélt arról Dobos László felvidéki magyar írónak, hogy Sztálin biztatta fel 1945-ben arra, hogy "intézzék el a magyarokat, mondván, van elég vagon".
  • Lánchíd - további bűncselekmények gyanúja is felmerülhet
    A Sunstrike Hungary Kft. a bevételeiből összesen 1 509 716 000 forintot utalt tovább két ügyvédnek, akik egyike vele azonos épületben rendelkezett irodával. 1 343 174 000 forintot 39 alkalommal, jellemzően az átutalás napján vagy azt követő néhány napon belül készpénzben felvettek.
  • A Kereszténydemokata Internacionálé vezetői
    Orbán Viktor, aki a CDI-IDC egyik alelnöke, beszámolt a testületnek az európai mezőgazdasági termelőket és az autógyártókat nehéz helyzetbe sodró brüsszeli döntésekről. Kiemelte, hogy romlik az európai versenyképesség, hiszen a Egyesült Államok és Kína is sokkal magasabb gazdasági növekedést produkál, mint az EU.
MTI Hírfelhasználó