facebook

Meglehetősen sok témát érintettek Brüsszelben a csütörtök-pénteki EU-csúcson, ahol az európai állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács tagjai találkoztak: volt szó a belsőégésű motorokról, amik 2035 utáni – alternatív üzemanyagos verzióban – való fenntartása mellett természetesen a németek kardoskodtak; ott volt a Kína-Moszkva tengely jelentette fenyegetés, az amerikai bankcsőd Európai hatásától való félelmek, és persze még több és több fegyver az ukránoknak.

A brüsszeli Politico élőben közvetítette a csúcsot, ahol rengeteg minden történt. Bár a csütörtöki napon a figyelmet elsősorban a németek és a belsőégésű motorjaik vitték, a Putyin-Hszi látogatás borzolta a kedélyeket.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóhívásban csatlakozott, tíz percen keresztül arról győzködve a résztvevőket, hogy a hevesen ellenálló ukránoknak gyorsítsák fel a fegyverszállításokat, „különben elhúzódik a háború”.

Egységről igazán nehéz lett volna beszélni. Külön kiemelte a lap, hogy Emmanuel Macron francia elnök kihagyta az ebédet António Guterres ENSZ-főtitkárnál, sőt a sajtót is kerülte. A Politico úgy tippelt, hogy talán a nyugdíjreform után nem szeretne rivaldafénybe kerülni. Ellenben keményen készült a németekkel való összecsapásra belsőégésű motor fronton, és az álláspontjából nem is igen engedett.

Olaf Scholz német kancellár a csúcstalálkozón egyértelműen felszólította az Európai Bizottságot, hogy oszlassa el Berlin aggályait az e-üzemanyaggal működő belsőégésű motorok kapcsán, és mentességet kérne azok 2035 utáni értékesítésére, kivívva ezzel többek haragját.

Óvatosságra intett Giorgia Meloni olasz kormányfő is a témában, és rámutatott: az elektromos autó technológiájához elengedhetetlen a kínaiak akkumulátor-gyártása, ami újabb kitettséget jelentene egy átállásnál, ráadásul, mint a lap megjegyzi, ez a végét jelentené Európa nagy ipari sikertörténetének: a belsőégésű motornak.

Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a Bizottság és Németország között az e-üzemanyagokról és a belsőégésű motorok uniós tilalmáról szóló tárgyalások „fokozódnak”, és megvan az akarat a megoldásra – vagyis maradt a szokásos semmitmondás.

Peking-Moszkva tengely és a háború réme

Természetesen a háború ügye is fontos kérdéseket tartogatott, néhány érdekes gondolattal Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin kínai és orosz elnökök találkozója kapcsán; Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök ugyanakkor meglepően békepárti: szerinte „nagyszerű lenne”, ha Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozhatna és megvitathatna egy közös békekezdeményezést, amit Oroszország és Ukrajna is elfogadna – vagyis beszéljék meg a nagyok.

Emellett az EU Lengyelországgal közösen konferenciát tervez az Oroszország által elrabolt és kitoloncolt ukrán gyermekek felkutatását és hazaszállítását támogatandó – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki találkozók után; hozzátette, mindez teljesen alátámasztja az ICC Putyinra vonatkozó elfogatóparancsát, hiszen ez háborús bűn.

Aztán jöttek az ukrán fegyverek

Ismert, az egymillió lőszer közös szállításáról szóló megállapodás megszületett, mindez faramuci módon az Európai Békeprojekt alatt fut.

A Felvidlka megint túlteljesített: szerette volna, ha 3,5 milliárd euróval növelik az Ukrajnának szállítandó fegyvereket fedező 2 milliárdos, lassan kiapadó fegyveralapot, azonban a mintegy 20 állam támogatása ellenére se ment át a javaslat. Heger a kiszámíthatóságot hangsúlyozta a szállításban, illetve hogy a szlovák cégek remélhetőleg több lőszert állítanak majd elő. Azzal is elbüszkélkedett, hogy a lengyelekkel közösen Pozsony adott először vadászgépeket Ukrajnának.

Szóba kerültek természetesen az amerikai és svájci bankcsőd következményei, elsősorban az euro és az európai bankok kapcsán. Scholz dicsérte az európai bankok stabilitását, és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is igyekezett megnyugtatni mindenkit, mondván, az eurózóna bankszektora „rugalmas és erős”. És ha valamelyik bank bajba kerülne, majd az EKB kisegíti. Még szerencse, hogy 2008 réme már elég messze van.

Orbán Viktor miniszterelnök is bejelentkezett Brüsszelből

Véget ért az EU-csúcs, érkezik a lengyel-magyar együttműködés! A közép-európai országok megállapodtak – jelentette be Orbán Viktor.