Megkezdődik a csatatéri emlékkápolna felújítása Mohácson
2025. szeptember 13. 08:03
Megkezdődik a mohácsi csatatéri emlékkápolna felújítása az ütközet 500. évfordulójához kapcsolódóan életre hívott, a térségben kormányzati támogatással megvalósuló fejlesztéseket és eseményeket magában foglaló Mohács 500 program részeként.
A programot irányító Mohács 500 Nonprofit Kft. MTI-hez eljuttatott pénteki közleménye szerint a munkaterületet már átadták, az Építési és Közlekedési Minisztérium támogatásával megvalósuló beruházás célja az, hogy "méltó emlékhelyet biztosítson a mohácsi csata hőseinek, és megőrizze a város kiemelkedő kulturális örökségét".
A munkálatok során teljes körű külső és belső restaurálás történik, felújítják az emlékkápolnát és a kálváriát, korszerűsítik a közterületeket, a Bég-patak mellett járdát építenek, valamint modern közvilágítást és térfigyelő rendszert telepítenek.
A felújítás része a kápolnában található két Dorffmaister-festmény restaurálása is. A megközelíthetőséget közel 70 új parkolóhely és egy buszparkoló, valamint elektromosautó-töltők segítik majd – sorolták a közleményben.
A közleményben Hargitai Jánost (KDNP), a térség országgyűlési képviselőjét, a mohácsi csata 500. évfordulójáról történő méltó megemlékezéssel összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztost idézve kiemelték, hogy az emlékkápolna a mohácsi csata egyik legfontosabb jelképe, a munkálatokkal pedig méltó környezetet teremtenek az emlékezéshez a csata 500. évfordulójára, 2026 augusztusára.
A felújítás nemcsak a kápolna és a kálvária megújítását jelenti, hanem a környező közterületek teljes átalakítását is, így "a város számára ez egyszerre történelmi és közösségi beruházás, amely hosszú távon erősíti Mohács kulturális és turisztikai vonzerejét" – idézték még a közleményben Pávkovics Gábor (Fidesz-KDNP) polgármestert.
A kivitelezőknek 2026. június 30-ig kell végezniük a teljes egészében kormányzati támogatással megvalósuló munkálatokkal a szerződés szerint – olvasható a közleményben.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A merénylőt egy barát és családtagok segítségével azonosították, majd fogták el, miután csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda nyilvánosságra hozott egy fotót a feltételezett támadóról, aki a támadást megelőzően és azt követően is ruhát váltott.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
